Lehet, hogy megpróbálsz erős maradni a gyermeked kedvéért, de valójában ezzel rossz üzenetet közvetítesz: ha nem mutatsz szomorúságot, az csak összezavarja a gyerekeket, és úgy érezhetik, egyedül vannak a fájdalmukkal. Nem baj, ha hagyod, hogy lássák, hogy sírsz. Nem baj, ha azt tanítod a gyermekeidnek, hogy a bánat vagy a szomorúság normális érzések. Ne feledd azonban, hogy nem minden gyermek - függetlenül az életkorától - fejezi ki szomorúsággal a bánatát. A harag is gyakori módja a gyász kifejezésének, és fontos, hogy ezt is megértsd és elfogadó legyél.
Ne feledd, hogy a gyásszal kapcsolatos érzelmek gyorsan változhatnak, néha figyelmeztetés nélkül. Lehet, hogy tovább tart, mint gondoltad, amíg gyermeked átvészeli ezt az időszakot. Legyél türelmes, és ne feledd, hogy a bánat vagy a szomorúság vagy a befelé fordulás ilyenkor teljesen normális reakciók. Ha a gyereknek komolyabb tünetei vannak, például alvászavar, szorongás vagy depresszió, akkor viszont érdemes professzionális segítséget kérni.