Meditáció és elcsendesedés
Sokan keressük azt az utat, amin helyesen szeretnénk járni. Van, hogy rajta vagyunk, haladunk is valameddig, de néha megrekedünk rajta. Pedig mi boldogság kereső és szenvedést elkerülő lények vagyunk. De ez a szemlélet, nem megy mindig olyan flottul. Majd ha úgy döntünk, hogy szembe nézünk azokkal a dolgokkal, amikben bátortalanok vagyunk, a meditáció a legjobb megoldás, többek között erre is.
Amikor nem vezetett meditációt végzünk, tehát nem kapjuk az instrukciókat, akkor kérdéseket teszünk fel magunknak. Kutatunk a tudatalattink mélyében. Keressük azokat a dolgokat, amik foglalkoztatnak minket. Van, hogy jön, a válasz rövid időn belül, de van, hogy csak hetekkel, hónapokkal később kapjuk meg. De nagyon fontos, hogy a meglátott dolgokkal ne azonosuljunk, csak lássuk őket tisztán.
A meditáció tapasztalatában, ami megjelenik a tudatunkban, engedjük is eltűnni.
Eleinte félelmetes lehet, hogy mennyi minden dolog van bennünk, amikkel dolgunk van, de nagyon sokat segít majd a mindennapokban. Felismerjük a félelmeinket, nem azonosulunk vele és hagyjuk elmenni. Rájövünk, hogy a felépített önképünk néha becsapott minket. Bátortalanságunk csakis hamis illúziókból, gyermekkori félelmekből ered, amiktől idővel meg is válhatunk, ha hajlandóak vagyunk napi húsz-harminc percet csakis magunkra, elcsendesedve önmagunkra szánni. Olvass még a témában
