Piros labda
Pár napja kezdtem az otthonban és az egyik néni mondta, hogy látott egy kislány a folyosón egy piros labdával. Azt gondoltam, valakit meglátogatott a családja és az egyik unokát láthatta. A néni egy hétre rá meghalt. Két hónappal később egy bácsi megkérdezte én is láttam-e egy kislányt a folyosón, kezében piros labdával. Még akkor is azt hittem, hogy egy látogató kisgyerekről van szó. A bácsi is elhunyt pár nap múlva.
Említettem az egybeesést az egyik kollégának, aki vállat vonva mondta, hogy igen, aki a piros labdás kislányt látja, egy héten belül meg szokott halni. Csak bámultam rá, ő ezt teljesen magától értetődően mondta, ez elvileg köztudott volt az otthonban és csodálkozott, hogy nekem nem mondta senki, amikor beléptem. Pár év múlva már én tájékoztattam az egyik új dolgozót, hogy ha egy lakó a piros labdás kislányt emlegeti, akkor értesíteni kell a rokonokat, mert már nem sok van neki hátra. Én magam sosem láttam a kislányt. (És nem is szeretném.)
