Ipar és kereskedelem helyett felkészülés a halálra
Varanasi Uttar Pradas szövetségi állam egyik legnagyobb városa India északi részén, a Gangesz folyó bal partján. A hinduizmus hét szent városának egyike, ipari, kulturális és kereskedelmi központ. Korábbi neve Benáresz. A várost ismertté teszi az itt készülő selyem, valamint az elefántcsont- és fafaragványok, mégis leginkább arról ismert, hogy a hinduk, ha tehetik, ebbe a városba érkeznek meghalni, vagy ide hozzák haldokló családtagjaikat.
„Benáresz vénebb a történelemnél, vénebb a hagyománynál, vénebb még a legendánál is – és kétszer olyan vénnek látszik, mint mindhárom együttvéve”
— írta róla Mark Twain.
A város a hinduk fontos zarándokhelye, akik gyakran mártóznak meg itt a Gangesz vizében, megtisztulást remélve. A halottaikat is itt mosdatják meg, mielőtt a folyóhoz vezető lépcsőkre ebből a célból épített 80 máglyahely egyikén elégetnék őket, hogy a halott lelke így elérje az örökkévalóságot.
Ezeken a nyilvános hamvasztásokon turisták is részt vehetnek, csak fényképet készíteni tilos a szertartásokról. A folyóhoz vezető lépcsősorok fölött hindu templomok sorakoznak, az egész óváros arra épült, hogy a halottakat utolsó útjukra engedjék. A városban éjjel-nappal égnek a máglyák, sok ideutazó azonban úgy véli: a halál városa egyben az öröm városa is. Itt mindenki szembesül saját múlandóságával, éppen ezért azonban az élet különleges értékével is. Olvass még a témában
