Nem versenyeztek, hanem összeadjátok, amitek van
Látszik, hogy nem feltétlenül ugyanabban vagytok jók, de ezt egyikőtök sem érzi fenyegetésnek, éppen ellenkezőleg. Ha te jobban szervezel, ő lazábban kezeli a dolgokat, ha te gyorsabban döntesz, ő átgondoltabban reagál. A mindennapokban ez úgy jelenik meg, hogy természetesen osztjátok fel a feladatokat, mégpedig nem elvárások, hanem adottságok mentén. Nem akarjátok egymást átformálni vagy „felhúzni” a saját szintetekre, inkább ráéreztek arra, mikor ki lépjen előre.
Előfordul, hogy te viszed a hétköznapok ritmusát, ő pedig emlékeztet a pihenés fontosságára, máskor fordítva… Nem rangsoroljátok, melyik szerep „értékesebb”, hanem helyzetenként hagyjátok érvényesülni azt, aki az adott feladatban erősebb.
