Ésszerűen
Nő létemre elég racionális ember vagyok. Nincs különösebb gond a férjemmel, de már 13 éve együtt vagyunk és finoman szólva már egyikünkön sincs rózsaszín szemüveg. Amikor összejöttünk, semmink nem volt. Rengeteg munka, kőkemény spórolás és egy brutális hitel árán költözhettünk saját lakásba, amit azóta is nyögünk. Nem mondom, hogy nem szeretem a férjem és azt sem, hogy rossz az életem, de ha „nem számítana a pénz”, szerintem közösen megegyeznénk, hogy külön utakon folytatjuk és barátsággal elbúcsúznánk egymástól.
