„Úgy látom, hogy általában vagy korán vállal valaki gyermeket, vagy először egzisztenciát és karriert épít, és csak azután. A párommal mi is szerettük volna kiépíteni a megfelelő egzisztenciális hátteret, amibe a baba születik. De ennél nyomósabb érv volt a későbbi gyermekáldás mellett, hogy eddig még nem éreztem magamat elég érettnek érzelmileg az anyaságra, ez az idő most érkezett el nálam, és a párommal eltöltött 10 év is kellett ahhoz, hogy érezzük, jó szülők leszünk így együtt” – meséli Kata.
Szerinte ő abban a pillanatban vált anyává, amikor megtudta, hogy várandós, és úgy gondolja, hogy onnantól fogva az anyaság egy életre szóló dolog.
„Talán furcsán hangzik, de számomra pont ez volt a legrémisztőbb korábban, hogy ha szülök majd egy gyermeket, akkor neki örökre az édesanyja leszek. Így a harmincas éveimre jutottam el oda, hogy ezt a feladatot tudom vállalni, és nincs hiányérzetem sem, hogy valamiről lemaradtam volna az életben. Utólag is úgy érzem, hogy ez egy nagyon jó döntés volt. A kislányom a legfontosabb az életemben, és mivel összességében maga a szülés is jó élmény volt, így már a szülőágyon azt mondtam, hogy akár jöhet is a második baba.” Olvass még a témában
Fotók: Nádudvari Petra (A képek szerzői jogvédelem alatt állnak.)
Kapcsolódó cikk a következő oldalon:
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
