Mik tehát a fő szempontok?
Rendkívüli ütemben növekvő hazai infláció esetén gyorsabban értékelődne le a forint, ha eközben Németországban nem lenne infláció vagy nem olyan mértékű. A két deviza közötti inflációkülönbség meghatározza, mennyivel romlik gyorsabban az egyik a másiknál.
A piaci egyensúly érdekében ki kell egyenlítődnie a külföldi, valamint a hazai devizában elérhető várható hozamoknak. Hiszen ha köztudott volna, hogy forintban jobb hozamra lehet szert tenni, akkor a piac szereplői több forintot vennének, ezzel feltornásznák az árát, azaz erősödne a forint árfolyama. A központi bank képes arra, hogy befolyásolja a saját devizájának az árfolyamát. Ha ugyanis a Magyar Nemzeti Bank emeli a kamatot, akkor a forint értéke növekszik, ám ha csökkenti, akkor gyengül a forint. Hasonló a helyzet a külföldi devizákkal is: ha növekszik az euró kamata, akkor gyengül a forint értéke.
Az export és az import is hatással van a forint árfolyamára. Az export erősíti a forint árfolyamát, a külföldi devizáét viszont csökkenti. Olvass még a témában
