A fogyás és hízás nem csak a testre van hatással, hanem a lélekre is. Sokan nem tudnak mit kezdeni egy megváltozott testi állapottal és a belső folyamatokat teljesen elhanyagolják. Ez pedig egy sor negatív élményt idézhet elő, mivel a test folyamatosan reagál a belső nyugtalan állapotra. Mindkettő folyamatot nyomon kell kísérned érzelmileg is a belső békéd érdekében.
A fogyás és, ami mögötte van
Amikor valaki elkezd fogyni, hirtelen mindenki megkörnyékezi, dicséri új külsejét és természetesen a titkáról faggatóznak, minek köszönheti csodás alakját. Az ember ilyenkor persze örül a sok bóknak, de senki nem látja közben a belső vívódásokat. Mert pár hónapja még egy jóval nagyobb testben élt, amit próbált takargatni és nem mutogatni a világnak. Aztán a leolvadt kilókkal együtt a páncél is kezd olvadni, egyre kevesebb ruha takarja az idomokat és ez bizony mindenkinek szemet szúr. Ám egy addig szégyenlősebb személyiség ezt nehezen tudja elsőre befogadni.
Jól esik persze, de zavaró is tud lenni a sok elismerő pillantás.
Vagyis míg szépen olvadnak le a nem kívánatos kilók, a belső még mindig abban a súlyosabb állapotban vergődik és nem érti mi történik körülötte.
Hirtelen letépték róla a védőpajzsot, ő meg csak ott áll pőrén, védtelenül. Ilyenkor nem az a megoldás, hogy arra buzdítjuk a másikat, hogy: „Hidd már el végre, hogy jól nézel ki!”, hanem meghallgatjuk, hogy mi okozza esetében a belső feszültséget, amiért nem tudja elengedni magát és élvezni új külsejét.
Nehéz megszokni, hogy egyik nap még bujkáló üzemmódban éli valaki az életét, aztán hirtelen ő lesz a sztár, akivel mindenki szeretne kapcsolódni. Ez folyamatos hozzászoktatást igényel és azt, hogy legyen valaki (barát, család, esetleg szakember), akivel le tudják követni a belső folyamatokat és idővel, kellő segítséggel belül is egyre vékonyabb lesz az illető, mert már nem kell védekeznie semmi ellen.