Csíkszentmihályi Mihály a pozitív pszichológiai mozgalom egyik alapító atyja volt, akinek köszönhetően a ’80-as évek végén szélesebb körben is ismert fogalommá vált a flow állapot.
A Csíkszentmihályi munkájára épülő hatalmas kutatások azóta azt tárták fel, hogy az agy hogyan változik meg, amikor flow állapotba kerül. Hogyan minimalizálja a figyelemelvonást, maximalizálja a termelékenységet és a teljesítményt, valamint oldja fel a halogatást.
A flow elmeállapot spontán módon keletkezik, amikor olyan teljesen elmerülünk egy tevékenységben, hogy elveszítjük az időérzékünket. Hasonló a mindfulnesshez, mert a jelen pillanatra kell összpontosítani hozzá. Olvass még a témában
A flow lelkiállapot meghatározó jellemzője azonban az intenzív tapasztalati részvétel egy személyes erőfeszítést és készségeket igénylő tevékenységben. A mindfulness ezzel szemben nem követeli meg a tevékenységben való tudatos elköteleződést.
A flow állapot akkor érhető el, ha egy személy képességeit kihívás elé állítják egy számára fontos cél elérése érdekében. Ha túl könnyű a feladat, az kedvetlenné és unottá tehet, míg ha túl nehéz a feladat, az szorongást okozhat. Az unalom és a szorongás egyaránt akadályozza a flow élményt.
Az élvezet, koncentráció és idő megfelelő kombinációja szükséges az állapot eléréséhez
Minden olyan tevékenység viszont, amely nagy motivációt és koncentrációt igényel az élvezet fokozásához, elősegítheti a flow szubjektív élményét.
2005-ben Nakamura és Csíkszentmihályi sziklamászókkal, sakkozókkal, sportolókkal és művészekkel készített interjút, hogy kiderítsék: miért választanak az emberek olyan időigényes, kihívást jelentő feladatokat, amelyeknek nincs külső jutalma.
Vizsgálatuk beszámolt arról, hogy a résztvevők hasonló szubjektív élményt osztottak meg. Annyira élvezték a tevékenységet, hogy hajlandóak voltak mindent megtenni annak érdekében, hogy újra megtapasztalják. Több válaszadó leírt egy „flowt” (vagy áramlást), amely könnyedén vitte őket magával a tevékenység során.
Míg a kutatás elsősorban az olyan strukturált tevékenységeken belüli flow-élményre összpontosított, mint a sport, az oktatás és a kreatív elfoglaltságok, a flow az élet más területein is hozzájárul a jólét érzéséhez.
Fritz és Avsec (2007) például a flow-tapasztalatok kapcsolatát vizsgálták zenehallgatóknál, és azt találták, hogy a flow fontos előrejelzője a szubjektív érzelmi jólétnek. Eközben Mills és Fullagar (2008) a tanulók tanulásban való részvételét vizsgálták, és azt találták, hogy a rendkívül motivált tanulók magasabb szintű flow-t tapasztaltak. Nakamura és Csikszentmihályi (2009) kifejtette, hogy az áramlási állapot nyolc kulcsdimenziót foglal magában.
