Nem lesz mindenkiből egy új Mozart vagy milliomos rock sztár, de a zene tanulása akkor is jót tesz a csemetédnek, ha esetleg nem veszett el benne a zeneszerzők generációjának úgy zsenije. A zenélés ugyanis nem csak az érzelmek kifejezésében vagy a kreativitás megélésében segíti elő a gyerekeket, de okosabbá is teszi őket, ahogy azt egy új tanulmány bebizonyította
Egy életre okosabbak lesznek
A tudósok szerint azok a gyerekek, akik korai éveikben zenét tanultak, egész életük során ügyesebbek lesznek a helyzetek gyors felismerésében, az információk megértésében és a problémák megoldásában.
Ahhoz, hogy ez a különbség érezhető legyen a zenét nem tanult gyerekekhez képest, legalább két évig és rendszeresen kell valakinek külön zeneórákat vennie – állítják a szakemberek.
A tanulmány során a kutatócsoport a bostoni gyermekkórházban készült MRI-felvételeket vizsgálta. Nadine Gaab, a kutatás vezetője elmondta, úgy gondolják, a felfedezésnek nagy hatása lesz az oktatásra, hiszen a zene által fejlesztett képességek még az IQ-nál is nagyobb szerepet játszanak, amikor arról van szó, hogy egy gyerek vagy felnőtt hogyan teljesít az iskolában, illetve milyen képzettségi szintet ér el.
„Miközben egyre több iskola szakítja meg a zenei képzéseiket, és az ebből visszamaradó pénzt inkább olyan órákra fordítja, ahol tesztek megírására készítik fel a gyerekeket, a mi tanulmányunk azt igazolja, hogy a zenetanítás esetleg többet segíthet a gyerekeknek, és nagyobb eséllyel juttatja majd őket be egy főiskolára” – tette hozzá a kutató.
A zene által fejlesztett képességek segítenek a gyerekeknek, hogy felnőttként gyorsabb és megfontoltabb döntéseket hozzanak, rendszerezettebb életet éljenek, jobb döntéseket hozzanak és hosszabb távra tervezzenek.
Gaab és kutatócsoportja tizenöt 9 és 12 év közötti, zenei képzésben részesült gyereket hasonlított össze 12 olyan gyerekkel, akik nem tanultak zenét. A zenei képzésben részesült gyerekek legalább két évig, folyamatosan jártak zeneórákra, noha a legtöbbjük ennél jóval több időt töltött a zenei képességeinek fejlesztésével: átlagosan 5,9 éves korukban kezdtek, 5,2 éve játszottak, és hetente 3,7 órát fordítottak gyakorlásra.
Felnőttként is jobban teljesítenek
A kutatók a vizsgálatot felnőttek között is elvégezték: 15 profi zenészt hasonlítottak össze 15 olyan felnőttel, akik nem játszanak hangszeren.
A kutatók arra is figyeltek, hogy az összehasonlított gyerekek nagyjából azonos családi háttérrel rendelkezzenek, azaz a szülőknek hasonló beosztása és bevétele legyen, ezzel kizárva azt, hogy a zenei képzésben részesült gyerekek azért teljesítsenek jobban, mert a szüleik esetleg más képzéseket is megengedhetnek maguknak.
A csoportok IQ alapján is megegyeztek, a vizsgálatok során pedig a gyerekek agyát MRI-vel is megfigyelték.
A kognitív tesztek során a zenei képzésben részesült gyerekek, illetve a zenész felnőttek nem csak jobban teljesítettek, de az MRI felvételek azt is megmutatták, hogy az agyuknak egy speciális területét használták a problémák megoldásához.
A kutatók abban reménykednek, hogy további vizsgálatokkal nem csak ahhoz járulhatnak hozzá, hogy a zenei képzés segítse a gyerekek fejlődését, hanem hogy például bizonyos viselkedési vagy koncentrációs zavarokat is kezelhessenek vele.
VIDEO Közvetlen járat Budapestről: ezekkel a látnivalókkal csábít Tirana
