Hogy csináltad végig, hogy maradt erőd?
Segített a család, a barátok, a szomszédok és a sok jó ember, aki körülvesz. Számtalan helyről kaptunk segítséget, és ez megerősített. Minden nap többen érdeklődtek, hogy hogy vagyunk, miben tudnak segíteni. Így a bevásárlás, a gyógyszerekhez való hozzájutás is gördülékenyen ment, és a gyógyulás is viszonylag gyors volt. Két és fél hetet töltöttünk itthon, karanténban. Ezután még 2-3 hétig éreztem a gyengeséget, az estékre már nagyon elfáradtam. Volt, hogy délután, munka után le kellett feküdnöm, de napról-napra, hétről-hétre egyre erősebb vagyok. Egyre jobban visszanyerem azt a régi, pörgős önmagam – szerencsére.
Amikor Mariannal a betegségük után először találkoztunk, látszott rajta, mennyire megviselte. Lefogyott és nagyon fáradtnak tűnt. De mosolygott, hogy már végre vége. Sosem tudhatjuk, kire hogy hat a betegség, ezért nem szabad elbagatellizálni. Viseljünk maszkot, tartsuk a távolságot embertársainktól. Figyeljünk egymásra!
