„A legnehezebb az volt, hogy mindenki boldognak hitt” – Eszter, 38 éves
Eszter története hosszabb belső küzdelemről szól. Két gyermeke van, és az első években folyamatosan azt érezte, hogy nem illik bele abba a képbe, amit mások az anyaságról gondolnak.
„Kívülről minden rendben volt. Stabil család, egészséges gyerekek, működő mindennapok. De belül sokszor azt éreztem, hogy ez nem az én életem. És a legrosszabb az volt, hogy ezt nem lehetett elmondani.”
Eszter szerint a társadalmi elvárások különösen megnehezítették a helyzetét. Olvass még a témában
„Ha egy anya kimondja, hogy nehéz neki, rögtön jön az ítélet: akkor minek vállalt gyereket? Inkább csendben maradtam. De ez a csend nagyon magányos tud lenni.”
Végül egy pszichológusnál tudta elkezdeni feldolgozni az érzéseit.
„Ott értettem meg, hogy az ambivalencia nem ritka. Lehet egyszerre szeretni a gyerekeidet és közben küzdeni az anyaság szerepével. Két dolog lehet egyszerre igaz, és ez különösen érvényes, amikor az anyasággal kapcsolatos komplex érzéseinkről beszélünk.”
Kapcsolódó cikk a következő oldalon:
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
