Louvre – Párizs, Franciaország
Magát az épületet 1204-ben emeltette II Fülöp Ágost királyi kastély gyanánt. Az évszázadok során több uralkodó is építetett hozzá plusz részeket, többek között Medici Katalin királyné is, aki székhelyéül is ezt az épületegyüttest választotta, valamint IV. Henrik, aki a közbenső részekkel kapcsoltatta össze a palotát.
A régi Louvre-hoz XIV. Lajos csatoltatta hozzá az új Louvre-t olyan módon, hogy ezek után a kastély 4 szárnya az udvart teljesen körbezárta. Később, amikor a királyok lakhelyükül a Versailles-i palotát választották, az előző székhely a tudósok és hivatalnokok otthona lett. 1852-ben III Napóleon császár volt az, aki egy átfogó felújítási munkával helyrehozatta a monumentális épületet, melyben így már elfért a király, az udvartartás, a minisztériumok, a képtár, a múzeum, a katonai gyakorlókert és a lovaglóiskola is. 1871 óta azonban a múzeum mellett csak a pénzügyminisztérium maradt a palotában.
A Franciákat megosztó üvegpiramis, mely azóta a Louvre egyik jelképévé vált, csak jóval később, 1983-ban került a kastély udvarára. Az ellenzői szemében a legnagyobb hibája, hogy 666 üveglapból épül fel, ez azonban nem bizonyított, mivel a számlálások során rendre eltérő adatokat kapnak az emberek. Kedvelői azonban úgy gondolják, az üvegpiramis amellett, hogy kellemes látvány, nem utolsó sorban modernizálja a Louvre-t, és extra érdekességként szolgál az ide látogatók számára.
