Németország
Németországban a legjellegzetesebb húsvéti étel egy édesség, az Osterlamm, vagyis a bárány alakú sütemény. Húsvéti főételként a báránysült a legelterjedtebb, de tájegységenként nagy eltérések lehetnek.
Az azonban viszonyul általános német húsvéti hagyomány, hogy Húsvét előtti csütörtökön, vagyis Nagycsütörtökön lehetőleg csak zöld ételeket fogyasztanak (főleg spenótot), az azt követő Nagypénteken pedig szinte sehol nem esznek húst, de nagyon jellemzőek a halból készült ételek az ünnepi asztalon.
Svédország
Svédországban Húsvétkor reggelire tejszínhabbal töltött és sokszor azzal is díszített zsemlét esznek (semla), amibe a tejszínhab mellé gyakran marcipánt is tesznek.
Ebédre és vacsorára pedig a „Jansson megkísértése” elnevezésű ételt fogyasztják, ami nem más, mint rakott burgonya hagymával és jellegzetesen svéd sózott heringgel, mindez tejszínnel leöntve.
A svédeknél egyébként Húsvétkor nem csak az étel jellegzetesen nemzeti, de az ünnepi asztalt is nemzeti színűvé varázsolják, ugyanis asztali díszként kék és sárga színűre festenek tollpihéket, amelyeket vázába állított faágakra tesznek fel.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Szerda reggel elküldjük a hét legolvasottabb Otthon-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
