Húsvétkor nálunk a leghagyományosabb ünnepi ételek a sonka, kalács, és a tojás, majd főétkezésre minden család készít valami hagyományos és egyben ünnepi ételt. De mit esznek vajon ilyenkor más országokban?
Németország
Németországban a legjellegzetesebb húsvéti étel egy édesség, az Osterlamm, vagyis a bárány alakú sütemény. Húsvéti főételként a báránysült a legelterjedtebb, de tájegységenként nagy eltérések lehetnek.
Az azonban viszonyul általános német húsvéti hagyomány, hogy Húsvét előtti csütörtökön, vagyis Nagycsütörtökön lehetőleg csak zöld ételeket fogyasztanak (főleg spenótot), az azt követő Nagypénteken pedig szinte sehol nem esznek húst, de nagyon jellemzőek a halból készült ételek az ünnepi asztalon.
Svédország
Svédországban Húsvétkor reggelire tejszínhabbal töltött és sokszor azzal is díszített zsemlét esznek (semla), amibe a tejszínhab mellé gyakran marcipánt is tesznek.
Ebédre és vacsorára pedig a „Jansson megkísértése” elnevezésű ételt fogyasztják, ami nem más, mint rakott burgonya hagymával és jellegzetesen svéd sózott heringgel, mindez tejszínnel leöntve.
A svédeknél egyébként Húsvétkor nem csak az étel jellegzetesen nemzeti, de az ünnepi asztalt is nemzeti színűvé varázsolják, ugyanis asztali díszként kék és sárga színűre festenek tollpihéket, amelyeket vázába állított faágakra tesznek fel.
Lengyelország
A lengyel húsvéti menü tartalma nagyon hasonlít a nálunk is tradicionálisnak számító ünnepi ételekhez. Nagyon él az a szokás, hogy a húsvéti ételeket megáldatják a templomban, bár ők a tojáson, kenyéren és sonkán kívül tortát, sót, paprikát, kolbászt és sok helyen marcipánt is tesznek a megáldandó csomagba.
A lengyel konyha híres arról, hogy nagyon sokféle levest készítenek, így az nem hiányozhat Húsvétkor sem: jellegzetes húsvéti levesük a Zurek, vagyis a savanyú burgonyaleves. Ünnepi édességek közül a legelterjedtebb a szláv nyelvterületen egyébként is népszerű, a kuglófra emlékeztető Babka, illetve a Mazurek, amit piskótatésztával készítenek, a tésztába pedig diót, mandulát illetve mazsolát kevernek.
Franciaország
A franciáknál a bárány és az abból készített különböző ételek a legjellemzőbbek. Általában bárányragut vagy báránycombot készítenek főételnek, ez utóbbit gazdagon fűszerezik, általában jellegzetes francia (főleg provence-i) fűszerek felhasználásával. Gyakran használnak az ízesítéshez még mézet, levendulát és ánizst is.
Jellemző természetesen itt is a húsvéti sonka, de nem a hagyományos módon: a franciák ugyanis kakukkfűvel, babérlevéllel és egy kis fehér borral készítik a sonkájukat, valamint az egyes szeleteket petrezselyemmel és fokhagymával ízesítik.
Spanyolország
Spanyolországban és a vele szomszédos Portugáliában is a sült bárány a jellegzetes és népszerű húsvéti étel. A mediterrán világra jellemzően a tészta itt is szerepet kap az ünnepi ételek között, a Hornazo például hússal, kolbásszal és tojással töltött tésztaféle.
Az országra jellemző édességek általában tájegységenként eltérőek lehetnek: a katalán részen a Creme Catalana az egyik kedvenc, ami tejes-tejszínes krémet takar citrommal és fahéjjal ízesítve.
Akkor az igazi, ha a krém már hideg, de a tetején a meghintett cukor még meleg. Az ország fővárosa, Madrid és környéke pedig a Bartolillos Madrilenos-ról híres, ami a hagyományos kalácsokra emlékeztet, de a spanyolok ott az ünnep alkalmából pudinggal töltik meg.
Olaszország
Az olaszoknál egy jellegzetes, és nálunk is egyre népszerűbb húsvéti édesség fogyasztása szokás: ez a colomba, vagyis a húsvéti galamb, ami a békét, a húsvéti megbékélést jelképezi. A Colomba leginkább a püspökkenyérhez hasonlít: laza, könnyű, édes tésztájába aszalt gyümölcsdarabokat tesznek, majd az egészet cukormázzal vagy csokoládéval öntik le. Rengeteg helyen kapható az óriási, díszes dobozokban elhelyezett sütemény.
Főételként jellemző az olaszokra az abbacchio készítése. Ez olyan bárány, amelyet legkésőbb 30 naposan vágnak le, és addig csak anyatejet kapott. Ettől húsa lényegesen édesebb és puhább lesz, mint más bárányoké. A bárányt erősen megfűszerezik, különösen fokhagymát, és rozmaringot használnak hozzá. Burgonyával, articsókával, esetleg zöldbabbal és más friss zöldségekkel tálalják.
Görögország
Görögországban a hagyomány szerint az éjféli mise és körmenet után hazatérve teszik az asztalra a jellegzetes magricát. Ez a fiatal bárány belsőségeiből, májból, tüdőből, szívből és a beleiből készült gazdag, citrommal ízesített leves, újhagymát, tojást és salátát fogyasztanak hozzá. Úgy tartják, hogy ez az étel előkészíti a böjt alatt kiéhezett gyomrokat a másnapi nehezebb ételek elfogyasztásához.
A húsvéti ebéd szintén bárány vagy fiatal kecske, amit sokszor a szabadban, nyárson sütve készítenek. Ehhez leginkább hagyományos görög salátát fogyasztanak, kenyér helyett pedig szezámmaggal megszórt húsvéti kalács kerül az ünnepi asztalra.
Jellegzetesen görög húsvéti édesség még a koulourakia elnevezésű vaníliás sütemény, általában csavart formájú. Ezt leginkább Nagyszombat estéjén, a kávé vagy tea mellé szolgálják fel.
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!