Visszajött, talpra állt, és minden korábbinál nagyobb akaraterővel folytatta a sportot, aminek meg is lett az eredménye. A betegágyon rátalált egy másik útra is: szenvedélye lett a zene, ma már progresszív elektronikus zenéket szerez, albumokban gondolkodik és DJ-ként is fel-fellép. Igazi ikon lett sportteljesítménye és megnyilatkozásai miatt is. Chris Mears Budapesten az olimpiai és Európa-bajnoki arany után a világbajnoki elsőséget célozta meg Jack Laugherrel.
A riói olimpiai játékokon a 3 méteres férfi szinkronugrás volt az egyetlen versenyszám, amely végén nem a kínai himnusz szólt az eredményhirdetéskor. A brit Jack Laugher és Chris Mears „rondított bele” a kínaiak mérlegébe, ráadásul még az amerikaiak is beelőzték a világbajnoki címvédő Cao Yuan, Qin Kai duót.
„Azok után, amin keresztülmentem, nekem elég volt az, hogy négy éve ott lehetettem Londonban. Nagyszerű volt, úgy volt szép. Most más a helyzet, álmodoztunk arról, hogy esetleg miénk lehet az arany. De most, hogy megnyertük, hát, ez tényleg hihetetlen…” – nyilatkozta a BBC-nek Rióban Chris Mears az aranyérmes páros 24 éves tagja. Olvass még a témában
Are you ready to conquer your fears? Apply to my event with Bridgestone and Team GB on July 29th here: www.nomatterwhatevents.co.uk
Posted by Chris Mears on Wednesday, July 12, 2017
Chris Mears hároméves volt, amikor édesanyja mellrák következtében elhunyt. Mostohaanyja, Katy Mears, saját fiaként egyengette életét, olyannyira, hogy ő terelgette a sport irányába is, édesapja, Paul egyetértésével.
Gyerekként rendkívül energikus volt, össze-vissza ugrándozott a családi házban, így valamit lépni kellett. Katy Mears először tornára íratta volna be a srácot, de már nem maradt hely az edzéseken, így marad az uszoda és a műugrás. A Reading Albatross Diving Clubban kezdte a sportágat (első edzője „kicsi békának” nevezte a fiút, milyen meglepő…), majd a Southampton Diving Clubban folytatta, a juniorversenyekre már ennek a klubnak a kötelékében utazott.