Értetlenül
A srác – akivel három hónapig jártam – azt mondta, nincs olyan, hogy már nem szeretem. Mert szerinte, „akinek egyszer már kimondtuk, hogy szeretjük, azt örökre szeretnünk kell és soha nem lesz más az életünkben.” Mondtam neki, hogy ezzel nem értek egyet. Másnap felhívott, hogy megkérdezte a szüleit és ők is ezt mondták, így örökre együtt kell maradnunk.
Jókívánság
Felhívta anyámat és beleüvöltötte a telefonba, hogy reméli, az egész családom rákban döglik meg. (Anyám annyit mondott, hogy jobban meg kellene válogatnom, kivel kezdek). A srác azóta is – nyolc éve – minden alkalommal felhív a születésnapom táján valami ismeretlen vagy rejtett számról, hogy elmondja, reméli, hogy iszonyatos kínok között halok meg és hogy a gyerekeim is halva születnek majd. Valójában ennyi év elteltével már nem is haragszom rá, csak sajnálom.
Olvass még a témában
Ő lesz az, aki örökre megváltoztatja az életed – a születési hónapod alapján
Elvált személlyel házasodók: Mikor kezdtétek kapizsgálni, hogy a volt házastársnak igaza volt?
Heves vitát váltott ki: a párkapcsolati erőszakban tényleg van felelőssége az áldozatnak?
Megértőbb lettem, mióta tudom: vannak, akik ezért nem bírják a kritikát
Ciki
Egyetemi társak voltunk, felment a dékánhoz és az egész tanári kar előtt elsírta, hogy bántalmaztam őt. Amikor megmutattam az üzeneteit, amiket még aznap este küldött - hogy szeret és fogadjam vissza mert ha nem, akkor erőszakkal vádol majd - és kirúgták a suliból.
A cikk folytatódik, lapozz!
