A sírást a társadalmi megítélés amolyan női jellegzetességnek könyveli el, pedig életünk kezdetén nemtől függetlenül viszonyulunk a sírás gyakorlásához. A vizsgálatok szerint ugyanis a lány és fiú csecsemők is ugyanannyit sírnak. Felnőtt korra teljesen megváltozik a helyzet, a nők havi 2-5 alkalommal pityerednek el, a férfiak átlagban egyszer.
Ennek oka a neveltetésben keresendő. Ha arra szocializálják a kisfiút a családjában, hogy neki nem illik, nem szabad sírni, akkor felnőve már ez az attitűd válik belsővé. A lányoktól hagyományosan jobban elfogadják a sírást, így ők felnőttként is könnyebben elsírják magukat, akár mások előtt is.
Az együttérzésre hajlamosabb emberek könnyebben sírnak akár örömükben, akár bánatukban. A neurotikus személyiségeknél a negatív élmények váltják ki könnyen a sírás reakcióját. Azok az emberek, akik nehezen építenek bizalmat kapcsolataikban, kevesebbet sírnak, mint a könnyebben kötődő személyek. A személyiségjegyek tehát nagyban befolyásolják, hogy ki mennyire hajlamos sírni. Olvass még a témában
Nem szeretek kamera elé állni, de bevállaltam – minden nőnek át kellene élnie egyszer
Amikor már nem a bulik számítanak, hanem az, kikkel ülök egy asztalnál
„Az ott most a gyerek haja, vagy az asszony fanszőrzete?” – Meglepő apai reakciók terhesség alatt
A legfinomabb szőlőleveles recept + ezért annyira egészséges
Miért sírnak a legtöbben?
Feltárták azokat az okokat is, amelyek a leggyakrabban vezetnek síráshoz. Ezek pedig a veszteség megélése, a fizikai fájdalom, a reménytelenség, illetve az empátia érzése – amikor a másik ember érzelmi reakciója gyakorol ránk hatást – és végül a pozitív vagy megindító történések, amikor örömünkben sírunk.
