Az álmaink néha kellemesek, máskor teljesen értelmetlenek, sőt az is előfordul néha, hogy teljesen valóságosnak hitt, borzongató álomból ébredünk. Az sem ritka, hogy hetek, hónapok telnek el úgy, hogy egyáltalán nem emlékszünk arra, mit álmodtunk éjszakánként, ha egyáltalán álmodunk.
Zavartalan alvás és ébredés kell hozzá
Ahhoz, hogy megtudjuk, mi történik valójában, alvásszakértők ismereteire van szükségünk. Az alvási ciklus, az alvás minősége és a reggeli ébredés zavartalansága egyaránt szerepet játszik abban, hogy emlékszünk-e az álmainkra. Az alvásunknak a REM alvásfázis a legaktívabb álmodási időszaka, mely többnyire reggelre esik. Ha tehát az ébresztőóra nem ebben az időszakban ébreszt, könnyen lehet, hogy elfelejtjük, mit is álmodtunk aznap éjjel.
A másik lehetőség a technikai eszközök használata. Ha azonnal megzavar valami ébredéskor, például egy telefoncsörgés, a rádióban szóló hírek, egy üzenet, az elsöpörheti az álmainkat – állítja Tore Nielsen, a Montreáli Egyetem alváskutatója. Az is lehet azonban, hogy csak nem volt olyan jelentős, amit álmodtunk. Olvass még a témában
Ha pedig soha nem álmodunk semmit, vagy gyakran vannak rémálmaink, érdemes azon dolgozni, hogy elérjük a minőségi alvást. A minőségi alvás hiánya fakadhat abból, hogy nem alszunk eleget, és ilyenkor éppen a reggeli REM fázis marad ki, amikor a legintenzívebben álmodunk – teszi hozzá a szakértő.
Az alvásfázis azt is meghatározza, hogy a teljes álmunkra emlékszünk vagy csak néhány foszlányra belőle. Van, hogy tökéletesen valóságosnak tűnik az álmunk, mintha a mindennapi életünk meghosszabbítása lenne, máskor pedig csak néhány részletet tudunk felidézni belőle.
Varga András, a Mount Sinai Integratív Alváscentrum fizikusa szerint a különböző típusú álmok az alvás különböző fázisában fordulnak elő. A legtöbb cselekmény alapú álmodás a REM alvásfázisban történik. A nem REM fázisban megjelenő álmok inkább helyszíneket idéznek fel bennünk és érzéseket, nem pedig cselekményeket.
VitalikRadko/depositphotos.com
