Otthon / Szórakozás

Az emberiség gyógyítja önmagát?

Az emberiség gyógyítja önmagát?

Az elmúlt száz évben az volt a mérce, hogy az egyén sikeres legyen. Mára ez az életszemlélet olyannyira elfogadottá vált, hogy a tanárok az iskolában – hiszen a szülők ezt várják el tőlük – adott esetben még a gyerekfejlődés természetes gátjait is félretolják. Már az óvodában, és otthon is olyan eszközöket alkalmazunk, ami a gyerek figyelmét eltereli a játék élvezetéről, az elmélyülésről: a cél a siker, az eszköz a versengés.

A siker íze

Minden munkában megtalálható a siker élménye, a jól elvégzett munka öröme. Ám amikor a termelés, pénzcsinálás égisze alatt folyamatosan emelik a mércét, nehéz egy átlagembernek tartani a tempót. A jobb képességű emberekben is egy idő után kiég a belső öröm, és – mint Pavlov kutyája -, megtanulja, hogy mások döntik el – fizetés, hatalom útján – hogy ő sikeres-e, avagy nem.
Az öregkor bölcsessége pedig nem javít a helyzetén, mint egykor, ez mára már inkább hátránynak számít, mint előnynek – hiszen egy idősebb ember nem annyira rugalmas, jobban átgondolja döntéseit. Ebből következik, hogy az elmúlt évszázadban a siker fogalmának meghatározása megváltozott.

Bolond művész, vagy géniusz?

A sikerorientáltság, a világ gyorsulása, az ahhoz való alkalmazkodás, a család átértékelődése, az emberi, társadalmi viszonyok megváltozása, a kommunikáció átminősülése az emberi lélekben sok változást hozott. Egyre több a lelki beteg, egyre több pszichiátriai betegséget fedeznek fel, pontosítanak, hétköznapi szóhasználattal élve, egyre több a bolond – mert egyre bolondabb a világ.
A pszichiátria viszont egyre többször használja a művészetet, mint hatékony gyógyító eszközt. Az egészséges kiválasztódással bíró őskori társadalomban létrejött barlangrajzoktól eljutottunk az újkorban Van Gogh és Salvador Dali csodájáig.

A jó irányba befogott szél

Az ember alkotni vágyik. Az ember sikerre vágyik, belső sikerre, ami az alkotás öröme. A művészet pedig mindig az irányba alakul, amerre a társadalom, a világ irányt mutat neki. A művészet egy adott kor feszültségeinek fizikai megvalósulása.
Legyen az akár festmény, akár zenemű, akár bármi más, ami a művész szemével, fülével láttatja, hallatja a világot, annak problémáit. Dupla haszon ez. Az alkotó egyéné, és a társadalomé is, hiszen nem a betegség, hanem a gyógyulás irányába terel.

Egészséges művészet

Nem mondom azt, hogy a hétköznap értelemben vett őrültség feltétele annak, hogy valaki kiemelkedően jó művész legyen – ezt nem is mondhatom, hiszen a klinikai értelemben vett elmebetegségek nagy része kizárja a kreativitást.
Az is tény, hogy rengeteg tehetséges művész van, aki mentálisan egészséges, és világraszólót alkot. Inkább úgy vélem, hogy mindenkit megérint az őrület szele, és ki így, ki úgy, ki alkotással és elmélyüléssel, ki pedig egyéb módszerekkel küzd ellene. Nem állítok mást, mint, hogy az emberiség a művészettel gyógyítja önmagát. Többnyire tudattalanul. Ugyanis bármit lehet művészi szinten csinálni.

Az elcsépelt szó: kreativitás

Mindenki kreatívnak születik. Mindenki kiemelkedően jó valamiben. Mindenkinek joga van egy olyan közösséghez tartozni, amiben nélkülözhetetlen, elismerik tehetségét –,,őrültségét” –, vagy épp szorgalmát. Mert van olyan ember, aki szorgalomban tehetséges.
Vannak emberek, aki életük folyamán csak egyszer alkotnak, de akkor hatalmasat, maradandót, esszenciális értéket, és vannak olyanok, akik a hétköznapokban csepegtetik a világba tehetségüket, ezáltal téve jobbá azt.
Egyik alkotás sem jobb, vagy rosszabb a másiknál. A rossz fogalma ebben az esetben akkor kezdődik, amikor nem a belső öröm az, ami motiválja az embert – ez teszi beteggé az emberiséget.

Gyógyíts és gyógyulj!

Sajnos nem emlékeszem arra, hogy ki mondta eme szavakat, de úgy gondolom, igaza volt. ,,A Földnek nincs szüksége több sikeres emberre. Nagyobb szüksége van béketeremtő, gyógyító, helyreállító, mesélő és szerető emberekre.”
Gyógyulj te is – fogj ecsetet és fess, papírra, falra, ajtólapra, fogj hímző és kötőtűt. Fogj tollat és írj mesét a gyerekeidnek, vagy írj bármiről, barkácsolj, készíts sámlit a gyerekednek… és egyszer csak remekmű születik.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást