Párkapcsolat / Szerelem

Elterjedt párkapcsolati tanácsok, amik többet ártanak, mint használnak

Elterjedt párkapcsolati tanácsok, amik többet ártanak, mint használnak

Egyszerre hasznos, mégis nagyon veszélyes tud lenni, hogy manapság mindenki mindenről osztogathat tanácsokat. Ezzel számos portál vissza is él, és sajnos rengeteg olvasó nem jut el odáig, hogy tájékozódjon, az olvasottak mennyire felelnek meg a valóságnak. Nincs azonban mindig rosszindulat az írottak mögött, főleg nem akkor, ha párkapcsolatról van szó. Mégis, sokszor a szerelemre vonatkozó praktikák azok, amik az alkalmazásukkor jóval többet ártanak, mint használnak…

„A nagy Ő majd úgyis rád talál”

Vannak olyan szerencsések, akiket derült égből villámcsapásként ér a szerelem, és nem várt helyen, időben, vagy éppen körülmények között talál meg a nagy Ő. Azonban még az ilyen mázlista párok esetében is csak ritkán adatik meg, hogy minden gördülékenyen megy az elejétől.

Még a legnagyobb szerelmek életében is vannak mélypontok, és a hullámvölgyek sokszor éppen az első néhány évre tehetőek.

Idővel összeszokik a páros, feltéve, hogy adnak maguknak egy esélyt. És ez a legnagyobb baj ezzel a tanáccsal! Ha azt várod, hogy a nagy Ő majd a semmiből bukkan fel, akkor azzal azt feltételezed, hogy a szerelmed az első pillanattól fogva tökéletes lesz. Hiszen mindenki hibátlannak, harmonikusnak képzeli el az igaz szerelmet… Erre alapozva esélyes, hogy a potenciálisan ideális jelölteknek sem adsz majd esélyt, mert lehet, hogy egy aprócska hibát, amit később gond nélkül kiküszöböltetek volna, teljesen felnagyítottál magadban.

„Ha igazán szeret, nem bántana meg sosem”

Ezzel a tanáccsal szintén az a gond, ami az előzővel: sajnos arra enged következtetni, hogy a szerelmednek annyira tökéletesnek kell lennie, hogy még a gondolataidat is kitalálja. Nos, van ez a szint, de nem az első néhány évben. Nálunk talán 6-7 évnek kellett eltelnie, mire tényleg azt mondhattuk, hogy igazán jól ismerjük egymást, és sokszor mondanunk sem kell, mire vágyunk, mire gondolunk. Azóta is rendszeresen előfordul, hogy már előre tudjuk, a másik mit fog válaszolni.

Idő kellett, hogy teljesen tisztába kerüljünk azzal, mivel bántanánk meg egymást, és így tudatosan el tudjuk kerülni ezeket a helyzeteket. Hogy mi kellett ehhez? Rengeteg konfliktusmegoldás, komoly őszinteség és nyíltság, ami egyáltalán nem volt jellemző a kapcsolatunk elejére. Ez persze nem jelentette azt, hogy ne szerettük volna egymást, pusztán az emberek többsége fél azonnal megnyílni mások előtt – tehát ez a tanács máris megbukott.

A lényeg mégis az, hogy a másik gondolatait sokkal könnyebb akkor kitalálni, ha már ismered, mint a tenyeredet. Ugyanakkor sosem szabad kizárólag erre alapozni a kommunikációt, hiszen mindannyian változunk, de ezekhez a változásokhoz csak akkor tudunk alkalmazkodni, ha évek múltán sem felejtünk el egymással beszélgetni.

„Nem kell tudnia mindenről”

A titok egy párkapcsolatban mindig kétesélyes dolog, de ez a tanács így, önmagában egész biztosan nem állja meg a helyét. Nem arról van szó, hogy úgy kell a párodra tekintened, mint valakire, aki törzsolvasó lehetne a személyes blogodon, de nem is szabad titkolóznod ellőtte. Szerencsére nagyon könnyen eldöntheted, hogy mi az, amit el kell neki mondanod, és mi az, amit jobb, ha nem feszegetsz.

Csupán azt kell végiggondolnod, hogy ha ez a titok kiderülne, akkor rosszul érezné magát? Zavarná, hogy nem mondtad el neki? Illetve fordított esetben, ha te lennél az ő helyében, neked rosszul esne, hogy ferdített a valóságon? Ha a válasz igen, akkor sokkal jobban jársz, ha nem titkolózol tovább, és elmondod neki az igazságot. Ellenkező esetben, ha jelentéktelennek ítéled meg, olyasvalaminek, ami csak feleslegesen bolygatná fel az érzéseit, gondolatait, akkor nincs okod terhelni vele.

„Ne faggasd a terveiről”

Azzal egyet tudok érteni, hogy ne az első randin feszegessük, a másik mikor akar megházasodni és örülne-e a nagycsaládnak vagy sem. Azonban azok a tanácsok rengeteget árthatnak, amik arra sarkallnak, hogy sose kérdezz rá a párod terveire. Gyakran azzal magyarázzák a praktikák osztogatói ezt a javaslatot, hogy a kérdésekkel elvesszük a férfiak vadászösztönét, de azért ebben is meg kell tudni húzni a határt. Elvégre mi másról kellene a lehető legpontosabb képet kapnod, mint a saját jövődről?

Tudnod kell, hogy egyeznek-e a terveitek, haladtok-e valamerre, vannak-e olyan lépések, amiket meg fogtok tenni, vagy teljesen esélytelen, hogy ti hosszú távon is együtt maradjatok.

Egy-egy ilyen buta praktika évekre beragaszthat egy olyan kapcsolatba, aminek egyáltalán nincs is jövője. Pusztán azért, mert korainak gondolod megkérdezni, hogy a párod akar-e majd gyereket… Természetesen nem kell kétnaponta rákérdezned, hogy változott-e a véleménye, vagy hogy mikor fogja már megkérni a kezedet, mert ez valóban illúzióromboló és nem csinál túl nagy kedvet a továbblépéshez. Azonban egyáltalán nem célravezető, ha a teljes jövődet illetően a másik feledre hagyatkozol és azt érezteted, hogy neked ebbe az egészbe semmi beleszólásod nincs.

Képek forrása: canva.com

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást