A látszat számít. Amikor először találkozol valakivel, jó eséllyel az első benyomásodat az alakítja ki, hogy a másik személy hogyan néz ki (és különösen, hogy milyen az arca).
Erkölcs, kompetencia és szociabilitás
Amikor az emberek megítélik egymást, a jellem három átfogó dimenziójára összpontosítanak: az erkölcsösségre (hogy valaki megbízható és becsületes-e), a kompetenciára (hogy valaki intelligens és képzett-e) és a szociabilitásra (hogy valaki barátságos és melegszívű-e). E három dimenzió közül általában az erkölcsösség a legfontosabb. Társas helyzetekben az elsődleges célunk, hogy kitaláljuk, valaki segíteni (vagy ártani) fog-e nekünk.
De a kompetencia és a szociabilitás is fontos, és az egyes tulajdonságok relatív fontossága a helyzettől függ. Amikor agysebészt keresünk, talán arra összpontosítunk, hogy a lehető legügyesebb személyt találjuk meg. Amikor azt választod ki, hogy kit szólíts meg egy partin, akkor olyasvalakit szeretnél találni, aki melegszívű és barátságos.
A társasági arc
Kutatók megvizsgálták, hogy az emberek mennyire gondolják, hogy képesek megítélni ezt a három tulajdonságot (erkölcsösség, hozzáértés és szociabilitás) az arc megjelenése alapján. Öt tanulmányban egybehangzó bizonyítékot találtak arra, hogy a résztvevők szerint jobban meg tudják ítélni a szociabilitást az arc megjelenése alapján (az erkölcsösséghez és a kompetenciához képest). Az emberek úgy vélik, hogy a külső megjelenés segíthet elárulni, hogy egy idegen kellemes, melegszívű és barátságos.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az emberek képesek pontosan megítélni a szociabilitást az arcok alapján, csak azt, hogy az emberek úgy gondolják, hogy képesek erre.
Az egyik tanulmányban arra kérték az embereket, hogy értékeljék, mennyire megfelelő az arc megjelenése a potenciális álláskeresők megítéléséhez. Az emberek a legmegfelelőbbnek (és leghatékonyabbnak) azt tartották, hogy a külsőt használják a szociabilitással kapcsolatos állásokra jelentkezők megítélésére. (A résztvevőknek azt mondták, hogy a vezetőnek olyan alkalmazottat kell felvennie, aki barátságos és szimpatikus). Az eredmények szerint a megjelenés elfogultságot vihet be a felvételi eljárásokba, különösen a jó szociális készségeket igénylő pozíciók esetében.
Miért hiszik az emberek, hogy a szociabilitásról árulkodik az arc? A válasz talán az érzelmi kifejezéssel függ össze.
A szociális vonások általában az érzelmekkel kapcsolatosak. Azzal függnek össze, hogy az emberek hogyan mutatják ki érzelmeiket és hogyan reagálnak mások érzelmeire. A résztvevők szerint az érzelmek kifejezésével kapcsolatos vonások (például a melegség és a barátságosság) a külsőségekben mutatkoznak meg. Ezzel az elképzeléssel összhangban azt találták, hogy az emberek legjobban azokat a társas vonásokat ismerik fel, amelyek egyértelműen érzelmekhez kapcsolódnak (például a lelkesedés és a játékosság).
Ne vakítson el a szépség
A tanulmány az arc megjelenésének hatását bemutató kutatások kiterjedt területét egészíti ki azzal, hogy megmutatja, hogy a külsőségek valószínűleg még nagyobb szerepet játszanak olyan helyzetekben, amelyek a szociabilitással kapcsolatosak. A külsőségekre való összpontosítás azonban valószínűleg elfogult döntésekhez vezet. Bár az emberek úgy gondolják, hogy a külsőségek alapján meg tudják állapítani, hogy valaki melegszívű és könnyen kijönnek-e vele, valószínűleg jobban járnának, ha figyelmen kívül hagynák ezt az információt, különösen a nagy tétet jelentő helyzetekben.