„Nem szidott, nem is nézett énrám”
Az egyik legismertebb, tipikusan anyahiány betegséggel küzdő költőnek tartják József Attilát. A hiányolt édesanya képe több versében is feltűnik, életrajzát ismerve pedig jól tudjuk, hogy a számára fontos nőalakok is rendre elfordultak tőle. József Attila tragédiájának fő motívumát az anyai szeretet hiányával szokás magyarázni. A költő családját korán elhagyta az édesapa, s még ötéves sem volt, amikor anyjuk nevelőszülőkre bízta gyermekeit. A kis Attila az állatok legeltetéséért, etetéséért és az elvégzett házi munkáért cserébe ételt és szállást kapott. Másfél év múlva látogatta meg először édesanyja, ám akkor már a nevét is megváltoztatták az új szülők, mert az Attila helyett jobban tetszett nekik a Pista. Hétévesen visszakerült édesanyjához, de a Pőcze Borbálától kapott gyógyíthatatlan traumákat hiába próbálta kiírni, kibeszélni magából. Harminckét évesen öngyilkosságot követett el a balatonszárszói vasútállomáson.
Az anya hiánya tehát komoly hatással van egy ember életére, akkor is, ha kiskorában nem érte agresszió, nem bántották, nem alkoholista családban nőtt fel vagy édesanyja ott volt ugyan mellette, de nem törődött vele megfelelően. A jelenség legismertebb kutatója René Spitz. A szakember szerint is súlyos és helyrehozhatatlan sérüléseket idéz elő a gyermekben az anya hiánya az első néhány életévben.
Számos felnőtt elmebeteg, emberölés miatt börtönben lévő, krónikus szervbetegségekkel küzdő ember életére jellemző a sanyarú, elhanyagolt gyermekkor.
Olvass még a témában
Íme a 8 arkangyal! Miben lehetnek a segítségedre az életedben?
Ezzel a különleges mosollyal fejezi ki a cicád, ha boldog
A férfiak úgy öregszenek, mint a bor, a nők pedig mint a tej? Miért tekintünk a nők öregedésére úgy, mintha bűn lenne?
Eseményeket jósolnak meg és rákapcsolódnak másokra: 6 féle empata létezik
