Ló vagy szamár
Kapcsolatfüggő vagyok, képtelen vagyok egyedül lenni: pánikolok, ha épp nincs senkim. Már a hátam közepére sem kívántam az akkori pasimat, de úgy voltam vele, hogy amíg nincs jobb, ő is megteszi. Nem vagyok büszke erre, de így volt: amíg nincs „betárazva” egy új kapcsolat, addig nem lépek ki az előzőből.
Pénzügyi megfontolásból
Én próbáltam megszeretni ezt a férfit – mert odavolt értem -, de sajnos az ember nem tud parancsolni a szívének és nem tudtam belezúgni. Az előző barátaim enyhén szólva nem voltak gáláns úriemberek, ezért nagyon kellemes élmény volt, hogy ő elhalmozott ajándékokkal, utazásokra vitt, sőt: fizette a kiadásaimat. Azt mondta, neki az a természetes, ha az ő aktuális párja „semmiben nem szenved hiányt.” Volt havi „apanázsom”, amit fodrászra, kozmetikusra, körmösre és pillásra költhettem. Állta az az edzőterem bérletemet is és egy évre előre kifizette az albérletem.
Szinte minden nap étteremben ettünk vagy kaját rendeltünk, sosem kellett főznöm. Még sosem volt részem ilyesmiben és azt kell mondjam, hogy a jót valóban nagyon könnyű megszokni. De sajnos minden jónak vége szakad egyszer és nyolc hónap után nem bírtam tovább. Megmondtam neki, hogy nem érzek iránta úgy, ahogy szeretné és ez vele sem fair. Kedvesen fogadta a szakítást és azt mondta, bármikor szükségem van valakire, keressem nyugodtan. Soha többet nem lesz ilyen rendes pasim, az biztos… Olvass még a témában
