Pénzügyi megfontolásból
Én próbáltam megszeretni ezt a férfit – mert odavolt értem -, de sajnos az ember nem tud parancsolni a szívének és nem tudtam belezúgni. Az előző barátaim enyhén szólva nem voltak gáláns úriemberek, ezért nagyon kellemes élmény volt, hogy ő elhalmozott ajándékokkal, utazásokra vitt, sőt: fizette a kiadásaimat. Azt mondta, neki az a természetes, ha az ő aktuális párja „semmiben nem szenved hiányt.” Volt havi „apanázsom”, amit fodrászra, kozmetikusra, körmösre és pillásra költhettem. Állta az az edzőterem bérletemet is és egy évre előre kifizette az albérletem.
Szinte minden nap étteremben ettünk vagy kaját rendeltünk, sosem kellett főznöm. Még sosem volt részem ilyesmiben és azt kell mondjam, hogy a jót valóban nagyon könnyű megszokni. De sajnos minden jónak vége szakad egyszer és nyolc hónap után nem bírtam tovább. Megmondtam neki, hogy nem érzek iránta úgy, ahogy szeretné és ez vele sem fair. Kedvesen fogadta a szakítást és azt mondta, bármikor szükségem van valakire, keressem nyugodtan. Soha többet nem lesz ilyen rendes pasim, az biztos…
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
