Természet vagy nevelés?
De honnan erednek ezek a különbségek? A kutatók szerint mind a biológia, mind a szocializáció szerepet játszik.
Genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a húsevés iránti vágy bizonyos mértékben örökölhető és itt is van különbség a nemek között. Egy finnországi ikervizsgálat szerint például a húsfogyasztási szokások körülbelül 50%-át a gének határozzák meg a nőknél, míg a férfiaknál ez az arány csak 25%.
Ami a szocializációt illeti, a nők számos kultúrában nagyobb empátiát mutatnak más élőlények iránt. Egy nemzetközi tanulmány például 22 különböző országban vizsgálta az emberek hozzáállását az állatokhoz, és minden esetben a nők érték el a magasabb pontszámokat az állatokkal való törődést mérő skálán. Olvass még a témában
Az állattenyésztés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 14,5%-áért felel, miközben kimeríti a bolygó természetes erőforrásait, nem beszélve olyan veszélyekről, körülményekről, mint az antibiotikum rezisztencia, az édesvizek szennyezése és pazarlása, az esőerdők irtása.
Ha sikerülne több férfit megszólítani a húsmentes életmód pozitív üzenetével, az nemcsak a fenntarthatóság felé vezető utat egyengetné, hanem egy élhetőbb és emberibb világot teremtene mindannyiunk számára.
