Csak néhány száz mérföld hosszú, de ha egy természeti katasztrófa történne a Malacca-szoros közelében, a következmények globálisak lehetnek.
Évente körülbelül 90 000 hajó halad át a Malacca-szoros keskeny tengeri sávján, amely összeköti az Indiai-óceánt a Csendes-óceánnal. Rakományuk – gabona, kőolaj és minden más árucikk, amit csak el lehet képzelni – a becslések szerint a globális kereskedelem 40%-át teszi ki. E hajók felett található a világ egyik legforgalmasabb légi útvonala, alattuk pedig a tengerfenéken haladva tenger alatti internetkábelek sűrű sora húzódik, amelyek online tartják a világot.
Ezek a tényezők együttesen a Malacca-szorost a globális gazdaság egyik legfontosabb artériájává teszik. A Kereskedelmi Világszervezet, az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala és a Chatham House, a londoni székhelyű külügyi agytröszt jelentései szerint kereskedelmi fojtópontnak minősítették a szorost.
Mindez azt jelenti: remek, hogy ez a szoros itt van. És nagy kár lenne, ha valami történne vele.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy csak idő kérdése, hogy egy természeti katasztrófa, például földrengés vagy vulkán sújtja a régiót – és ha ez megtörténik, globális következményekre számíthatunk.
Jáván a közelmúltban két vulkán, a Semeru és a Merapi tört ki. A Jávát Szumátrától elválasztó Szunda-szorosban található Krakatau, nyugatabbra pedig Tambora, amelynek 1815-ös kitörése terméskiesést okozott egészen Európában és az Egyesült Államok keleti részén.
Mi történne, ha kitörne a vulkán?
A Tambora kitörés VEI7 magnitúdójú volt a Vulcanic Explosivity Index (VEI) szerint, a VEI8-ig terjedő logaritmikus skálán. Egy olyan esemény, mint az 1815-ös, ezredévenként egyszer vagy kétszer fordulhat elő. De egy kitörésnek nem kell olyan nagynak lennie, hogy súlyos problémákat okozzon egy globális fojtóponton.
2018-ban a Cambridge-i Egyetem Kockázattanulmányi Központjának kutatói olyan forgatókönyvek hatásait képzelték el, mint például a merapi VEI6-os kitörése. Azt sugallták, hogy a kitörés hamufelhőket és finom tefrát – a levegőbe lökött szikladarabokat – eredményezhet, amelyek a Malacca-szoroson át Szingapúr és Malajzia felé szállnak.
A helyi infrastruktúra és ellátási láncok ebből eredő károsodása, amely különösen súlyosan érinti a légi közlekedést, a globális hőmérséklet 1°C-os csökkenésével párosulna, és a becslések szerint 2,51 milliárd dollárt (2 milliárd GBP/2,3 milliárd eurót) törölne el a globális GDP-ből öt év alatt. Ez a szám eltörpül a becsült 5 milliárd dollár (4 milliárd GBP/4,6 milliárd euró) mellett, amelyet az izlandi Eyjafjallajökull VEI4-es kitörése törölt el a globális gazdaságból.
A Marapi utolsó VEI4-es kitörése 2010-ben volt. Egy VEI6-s kitörésre Marapinál kisebb valószínűséggel történne meg: visszatérési ideje, ami a kitörések közötti becsült átlagos idő, 750 év. Ennek ellenére a tét elég nagy ahhoz, hogy komolyan vegyük a figyelmeztetést – mondja Lara Mani, a Cambridge-i Egyetem Egzisztenciális Kockázatok Tanulmányozó Központjának vulkanológusa. A Marapi pedig egyike a régió számos aktív vulkánjának. Mani szerint a VEI4, VEI5 és VEI6 kitörések „még mindig nagyon megzavarhatják a szorost. És a helyzet az, hogy amikor egy vulkán elindul, nem mondja meg, mikor áll meg.”
Veszélybe kerülhet a világ egyik kereskedelmi központja
Egy vulkán kitörése arra késztethetné a szoroson átkelő hajókat, hogy másik útvonalon haladjanak, ami késéseket okozna a kereskedelemben, a tenger alatti kábelek megsérülése pedig szintén kaotikus következményekkel járhat, ami egyébként nem példa nélküli a modern történelemben: 2006-ban egy Tajvan melletti földrengés következtében több tenger alatti internetkábel elszakadt, így egyetlen kábel kötötte össze Hongkongot a világ többi részével.
„45 napba telt a többi kábel megjavítása, és nagy szerencse, hogy az egyiknek sikerült életben maradnia” – mondja Lara Mani, a Cambridge-i Egyetem Egzisztenciális Kockázatok Tanulmányozó Központjának vulkanológusa. „Képzeld el, hogy Hongkongnak és a tágabb régiónak 45 napig semmi összeköttetése nem lett volna.”
Ez katasztrofális lett volna, folytatja, nemcsak Hongkong, hanem a világ többi része számára is. Hongkong Szingapúrhoz hasonlóan egy pénzügyi központ, amelynek tényleges eltűnése világgazdasági pusztítást okozna. „Nincs redundancia” – mondja Mani a kábelekről. „Ha valami elromlik, nincs tartalék a hiány megszüntetésére. És műholdaink jelenlegi állapotukban a globális kommunikációnak csak körülbelül 3%-át képesek kezelni.”