Nem érdemes folyton a jeleket keresned, hogy a párod vajon félrelép-e, mert ha tényleg mindig ettől félsz, ott valami sokkal komolyabb gond lehet a kapcsolatban. Mégis érdekes tudni, kik azok, akik eleve hajlamosabbak lehetnek arra, hogy lelépjenek az egyenes útról.
A gyerekkorban kereshetőek az okok
Az oldal szóvivője, Christian Grant szerint a magyarázat az lehet, hogy az egyke gyerekek hajlamosabbak lehetnek a magányra, gyerekként gyakrabban érzik egyedül magukat és ezért keresik a figyelmet, ez pedig olyan sokáig meghatározza a mindennapjaikat, hogy esetleg felnőttként sem tudnak leállni, és hajlamosabbak lesznek arra, hogy önigazolást és extra figyelmet keressenek akkor is, amikor már komoly párkapcsolatban vannak. Amikor a partnerük elutazik vagy valami másra – például a gyereknevelésre vagy a munkájára koncentrál – Grant szerint az egyke felnőtteknél működésbe léphetnek a régi hiányok. Szintén negatívan befolyásolhatja a későbbi párkapcsolatok alakulását az, ha valakinek mostohatestvérei vannak – állítják az oldal üzemeltetői. Ilyenkor ugyanis a gyerek azt látja, hogy a szülei nem tudnak boldogok maradni egymás mellett, új kapcsolatokat keresnek, és ő is ezt az igényt viszi tovább a felnőtt korába.
A spektrum másik végén a középső gyerekek állnak, akik már egy stabil családba születnek, mindig van társaságuk, így nem nőnek fel olyan erős igénnyel a mások figyelmére, mint az egykék, ugyanakkor megszokták azt is, hogy nem ők vannak mindig a figyelem középpontjába, így a magányosabb időszakokat is jól tudják kezelni. Mindez persze csak érdekes adat – bár egy 2015-ös, 43 ezer adatközlő bevonásával végzett vizsgálat szintén hasonló párhuzamot vázolt fel a testvérek száma és a felnőttkori hűség között, korántsem lehet azt állítani, hogy minden egyke szeretethiányos környezetben nőtt fel, és emiatt később hűtlen lesz a kedveséhez, ahogyan az sem garancia valaki megbízhatóságára, hogy középső gyermekként látta meg a napvilágot.
A spektrum másik végén a középső gyerekek állnak, akik már egy stabil családba születnek, mindig van társaságuk, így nem nőnek fel olyan erős igénnyel a mások figyelmére, mint az egykék, ugyanakkor megszokták azt is, hogy nem ők vannak mindig a figyelem középpontjába, így a magányosabb időszakokat is jól tudják kezelni. Mindez persze csak érdekes adat – bár egy 2015-ös, 43 ezer adatközlő bevonásával végzett vizsgálat szintén hasonló párhuzamot vázolt fel a testvérek száma és a felnőttkori hűség között, korántsem lehet azt állítani, hogy minden egyke szeretethiányos környezetben nőtt fel, és emiatt később hűtlen lesz a kedveséhez, ahogyan az sem garancia valaki megbízhatóságára, hogy középső gyermekként látta meg a napvilágot.