Egészség / Életmód / Lélek

Az egészséges vidéki neveltetés előnyei

Az egészséges vidéki neveltetés előnyei

A vidéki emberek azt mondják, a városinak könnyebb, a városiak azt mondják, a vidékinek könnyebb. Minden csak nézőpont kérdése, ám szemet szúró az, hogy a valóban vidéki életet élők között kevesebb a lelki beteg, boldogabbak, tovább élnek.

A vidéki ember és az étel

A vidéki népek tisztelik saját testüket: megtisztelik az élelem megtermelésével, és annak elfogyasztásával. Evés előtt megköszönik Istennek, hogy hozzásegítette őket az élelemhez, mely létszükséglet – azaz, az étel pozitív előjelű, így nem létezik számukra olyan fogalom, hogy evési zavar.
A kalóriákat nem parttalan tornába ölik, hanem az élelem megtermelésébe. Az egésznapos, -hetes szántás-vetés, marokszedés, ásás és kapálás a legjobb zsírégető, és még értelme is van: tudod, hogy mit eszel.

A vidéki ember tudja, hogy mi fog holnap történni

A vidéki munka, bár fizikailag megerőltetőbb, a siker kiszámíthatatlanabb az időjárás miatt, mégis nagyobb elégedettséget ad az egyénnek.

Az évszakok váltakozása meghatározza a munka menetét: a természet a főnöke, mely többnyire, nagy vonalakban kiszámítható, nem szeszélyes. A mindennapok is meghatározott napirend szerint zajlanak, hiszen az állatok igényeihez igazítják azt.
Nem nyomasztják a vidéki embert a folyamatosan időben és minőségben változó határidők, azaz kiszámítható munkájuk üteme, gazdálkodni tudnak erejükkel, idejükkel.

A vidéki ember és az élet rendje

A vidéki ember az életre neveli gyermekét, – hagyományos nevelési elvek mentén, mert ezek bevált módszerek –, míg a városi olyan elvárások alapján, melyeket többnyire az aktuális divat, és teóriák határoznak meg. Emiatt a gyerekek sokkal kiegyensúlyozottabbak lesznek, kevesebb lesz velük a „gond”.
A vidéki ember a szexualitást is keretek közé helyezi, melyek testi-lelki biztonságot adnak. A halál számukra természetes állapot, melyet az öregség csodája előz meg: látja a házában szétnézve, az ablakon kitekintve élete munkáját – a hímzett párnát, a vén gyümölcsfát.

A vidéki lányok és a házasság

A vidéki lányoknál régen szokás volt a kelengye elkészítése. Ez évekbe tellett, így volt idő kelengyekészítés közben elmélkedni a számukra megfelelő értékekkel bíró férfiideálon. Volt idő este, hímzés közben kérdezni édesanyjuktól, nagyanyjuktól, így kaptak sok fontos kérdésre biztos forrásból választ.
Stabil lélekkel, ismerve a buktatókat, sokkal könnyebb a házasságot klasszikus értelemben gondolva komolyan venni. A stafírungnak egyéb jelentősége is volt: tudta a lány, hogy mit képes létrehozni – azaz egy krízishelyzet kapcsán sem merültek fel önértékelési problémák.

A vidéki ember és az egészség

A vidéki ember annyit dolgozik, amennyit bír, sem többet, sem kevesebbet. Annyit és azt eszik, amit megtermel. Mentális egészségéhez hozzájárul a kiszámíthatóság, a környezet és az abban élő emberek ismerete, mely minősége minimálisan, pont csak annyira változik, hogy ne legyen ingerszegény a környezet.
A vidéki embernek egészséges betegségtudata van, nem figyeli saját működését – helyette él. Méltósággal viseli a fájdalmat és betegséget, mivel tudja, hogy ez az élet rendje. Nem bonyolít túl mindent, elfogadja korát, súlyát, pozícióját, ez utóbbit képes a helyén kezelni és megvédeni, ha szükséges.

A vidéki ember és tartalékai

Nem csak megélhetési, hanem lelki tartalékokból is sokkal több van a vidéki embernek. Botorság azt feltételezni, hogy kamrája mindig tele van kolbásszal, ám olyan – elődöktől tanult – tudással rendelkezik, mely lehetővé teszi számára azt, hogy megélhetésére biztonsággal tekintsen.
Lelki tartalékai a templomba járással, a közösségi élettel – megbízható barátokkal, családtagokkal, akikkel kölcsönösen számíthatnak egymásra – és a természet megnyugtató közelségével és rendszerével sokszorozódnak meg.
A város jó dolog, a fiataloknak talán szükséges is megismerni pezsgését, előnyeit és hátrányait. Egy kaland a pszichológiai, szociológiai, filozófiai értelemben, ám nem mindenki alkalmas rá hosszú távon, egy életen keresztül. Nehezen működne a világ a város és a városi ember nélkül, ám ez a létforma sajátosságainál fogva nem vezethet a boldogsághoz, a nyugalmas, megélt élethez.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást