A dühös gyerek valójában szoronghat is

A dühös gyerek valójában szoronghat is

Címlap / Életmód / Család / A dühös gyerek valójában szoronghat is

A gyerekkori sorozatos dühkitörések minden szülő rémálmai. Életkori sajátosság is lehet a hiszti, de létezik sokkal erőteljesebb változata is, amely szinte kezelhetetlen. Mi lehet a háttérben?

A szülők, tanárok gyakran gondolják, hogy a sírás, kiabálás révén akarja a gyerek érvényesíteni akaratát, de a szakember szerint a súlyosabb és gyakorta ismétlődő dühkitörések, amelyeket semmi sem csillapít, azt jelzik, hogy valami komolyabbról van szó. Candida Fink gyermekpszichiáter szerint nagyon gyakran a szorongás vezérli ezeket a kezelhetetlen dührohamokat.

A szorongás alapvetően nem egy negatív dolog, fontos funkciókat tölt be az életünkben. Agyunk fenyegető helyzetet észlelve válaszreakciót generál és utasításokat ad a testnek. Az összetett gondolkodásra, problémamegoldásra fókuszáló agyi területek ilyenkor kevéssé aktívak, háttérbe szorulnak, sokkal fontosabb, hogy felkészüljünk a lehetséges harcra vagy menekülésre, tehát éberré válunk, izmaink megfeszülnek. A szorongásos tünetek éppen ilyen fenyegető helyzetekre reagálnak.

Szorongás a gyerekeknél

A szorongó gyerekek állandó készenlétben vannak és olyan helyzetekben is veszélyt látnak, amikor semmi sem fenyeget. Ez a felfokozott harci üzemmód produkálja a kitöréseket. Egészen ijesztő is lehet a viselkedésük, van, aki rombol, rúgkapál, szitkozódik. A gyereknek még nincs elég eszköze, hogy kifejezze érzéseit, félelmeit, főként szavakkal, ezért a szorongásának dühöngéssel ad hangot, így fejezi ki, hogy fél, fenyegetve érzi magát.

A szorongás sokféle helyzet miatt kialakulhat a szakember szerint. Kiválthatja egy költözés, válás, óvoda vagy iskolaváltás, bármilyen változás, amely miatt biztonságérzete sérül és veszélyben érezheti magát.

A környezet reakciója sokszor nem segíti az amúgy is nehéz helyzetet, előbb-utóbb mindenkinek elfogy a türelme, sokan arra gondolnak, hogy a gyerek ezzel a viselkedéssel manipulálni akarja szüleit, a tanárok, óvónők sem érnek rá folyton egy hisztiző gyerekkel foglalkozni. Ha ráparancsolnak egy dühöngő gyerekre, az csak olaj a tűzre.

A megfelelő segítség szerepe

Fink szerint először is meg kell fejteni, hogy ténylegesen szorongás okozza-e a dühkitöréseket. Érdemes első körben a gyerekorvos segítségét kérni, aki akár tovább is irányíthat gyermekpszichiáterhez.

Fontos információkhoz juthatunk, ha megfigyeljük a gyereket játék közben és különböző helyzetekben a viselkedését elemezzük. Ha valami iránt kifejezi a félelmét, vegyük komolyan, ne bagatellizáljuk.

Ha meggyőződtünk róla, hogy szorongás áll a háttérben, már jobban fel tudunk készülni az esetleges dühkitörésekre is. Próbáljunk nyugodtak maradni ilyenkor és adjunk időt a gyereknek is, hogy megnyugodjon. Felesleges arra figyelmeztetni, hogy hagyja abba, amit csinál és nyugodjon meg, a beszéd nem sokat segít. 

A fenyegetettség érzését kellene csökkentenünk, de erre a tipikus válaszok nem megfelelőek. Várjunk, amíg lenyugszik. Ha sikerült a gyereknek újra visszanyernie a nyugalmát, akkor hozzákezdhetünk a félelme leküzdéséhez. 

Előbb-utóbb sikerül majd megfogalmaznia a félelme tárgyát is és akkor érdemben tudunk majd segíteni azzal, hogy azt elkerüljük. Próbáljunk nyitott szemmel járni és rájönni, mi válthatja ki a szorongását és bizalmába férkőzve beszélgessünk erről. A biztonságérzet fokozásával a szorongás is csökkenni fog és azzal együtt a dühkitörések is lassanként megszűnhetnek.

VIDEO Van egy sminktrükk, amitől nagyobb és igézőbb lesz a szemed

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!