A szülők, tanárok gyakran gondolják, hogy a sírás, kiabálás révén akarja a gyerek érvényesíteni akaratát, de a szakember szerint a súlyosabb és gyakorta ismétlődő dühkitörések, amelyeket semmi sem csillapít, azt jelzik, hogy valami komolyabbról van szó. Candida Fink gyermekpszichiáter szerint nagyon gyakran a szorongás vezérli ezeket a kezelhetetlen dührohamokat.
A szorongás alapvetően nem egy negatív dolog, fontos funkciókat tölt be az életünkben. Agyunk fenyegető helyzetet észlelve válaszreakciót generál és utasításokat ad a testnek. Az összetett gondolkodásra, problémamegoldásra fókuszáló agyi területek ilyenkor kevéssé aktívak, háttérbe szorulnak, sokkal fontosabb, hogy felkészüljünk a lehetséges harcra vagy menekülésre, tehát éberré válunk, izmaink megfeszülnek. A szorongásos tünetek éppen ilyen fenyegető helyzetekre reagálnak.
Szorongás a gyerekeknél
A szorongó gyerekek állandó készenlétben vannak és olyan helyzetekben is veszélyt látnak, amikor semmi sem fenyeget. Ez a felfokozott harci üzemmód produkálja a kitöréseket. Egészen ijesztő is lehet a viselkedésük, van, aki rombol, rúgkapál, szitkozódik. A gyereknek még nincs elég eszköze, hogy kifejezze érzéseit, félelmeit, főként szavakkal, ezért a szorongásának dühöngéssel ad hangot, így fejezi ki, hogy fél, fenyegetve érzi magát. Olvass még a témában
A szorongás sokféle helyzet miatt kialakulhat a szakember szerint. Kiválthatja egy költözés, válás, óvoda vagy iskolaváltás, bármilyen változás, amely miatt biztonságérzete sérül és veszélyben érezheti magát.
A környezet reakciója sokszor nem segíti az amúgy is nehéz helyzetet, előbb-utóbb mindenkinek elfogy a türelme, sokan arra gondolnak, hogy a gyerek ezzel a viselkedéssel manipulálni akarja szüleit, a tanárok, óvónők sem érnek rá folyton egy hisztiző gyerekkel foglalkozni. Ha ráparancsolnak egy dühöngő gyerekre, az csak olaj a tűzre.
