A legtöbb embernek van legalább egy-két olyan kapcsolata az élete folyamán, amiben azt érzi, megtalálta az igazit, akit egészen idáig keresett. Az idő aztán megválaszolja a felmerülő kérdéseket, és kiderül, tényleg a nagy Őt kaptuk-e meg aktuális szerelmünk formájában. De mik azok a szempontok, amik csak akkor nem változnak az évek múlásával sem, ha tényleg egymásnak rendelt titeket az ég?
A tisztelet
A szenvedélyes, mindent elsöprő kapcsolatokban gyakran előfordul, hogy heves viták és veszekedések „színesítik” a mindennapjaitokat.
Bár úgy érezheted, megtaláltad az igazit, ezek nagyon intenzív érzelmek, amik nem egyenlőek az életre szóló szerelmekkel.
Azokban ugyanis az intenzív érzelmek mellett megjelenik a tisztelet. Nem csak imádjátok a másikat, hanem annyira tisztelitek is, hogy nem bántanátok meg semmivel. Sem egy rossz szóval a vita hevében, sem olyan tettel, ami vérig sértené a másikat.
Nagyon jól átérzitek egymás élethelyzetét, nézőpontját, ezért inkább nyeltek egyet, minthogy sértegetéssé és sértődéssé fajuljon a beszélgetésetek.
Persze nem arról van szó, hogy mindig mindenben egyetértetek, de a tisztelettel párosult szerelem biztosítja, hogy a nézeteltéréseket könnyen és gyorsan megoldjátok – a másik megbántása nélkül.
A vonzalom
Az igaz szerelmekben a vonzalom sosem múlik el. Nyilván nem olyan intenzív és lángoló a szenvedély tíz év után, mint az elején, hiszen az újdonság, kiszámíthatatlanság erejét semmi sem pótolhatja.
De sok-sok év, akár évtized után is úgy érzed, hogy a szerelmed a lehető legvonzóbb férfi, és nem is választhattál volna jobban.
Szereted minden aprócska hibáját sőt, szerinted ezektől még vonzóbb és egyedibb, messze nem úgy tekintesz a hiányosságaira, amennyire ő kritikus magával szemben. Még mindig bizsergető érzés, ha átölel, megcsókol, és el sem tudod képzelni, hogy ne bújjatok rendszeresen ágyba.
Igaz, sok újdonságot már nem tartogattok egymásnak a hálóban, de annyira jól kiismertétek a másik testét és igényeit, hogy nem is vágytok a sokat reklámozott és jól bevált praktikák bevetésére. Minden úgy tökéletes és kielégítő, ahogy van.
A barátság
Talán furcsa lehet éppen a barátságot emlegetni akkor, amikor a szerelemről beszélünk, pedig nagyon egyszerű okból került a felsorolásunkba. A nagy Ő messze nem csak a társad, a szerelmed, a másik feled, hanem a legjobb barátod is egyben.
Vannak barátnőid, szereted a családodat, de el sem tudod képzelni, hogy életed nagy eseményeit ne vele oszd meg először. Ne ő legyen az, akihez fordulsz, ha bánat, vagy éppen öröm ér.
Tökéletesen egy húron pendültök, ugyanazokat a dolgokat szeretitek, akkor is jól érzitek magatokat, ha hosszú napokon át együtt „kell” lennetek.
Sosem érzitek, hogy kínos lenne köztetek a csend, és szinte kitaláljátok a másik gondolatait. Ez nem csak azt jelenti, hogy jól ismeritek egymást, hanem azt is, hogy a szerelem mellett barátok is vagytok – ez pedig hosszútávon is borzasztóan fontos lesz számotokra.
A jó szándék
Ez részben összefügg az első pontban említett tisztelettel, de mégis eltér tőle. Hiszen tisztelhetsz valakit úgy is, hogy távolságot tartasz tőle, erről azonban a szerelemben szó sincs.
A jó szándék azt jelenti, hogy mindig mindenben a másik javát keresitek, egyáltalán nem esik nehezetekre, hogy első helyre a szerelmeteket helyezzétek saját magatok helyett.
Fontos szempont az is, hogy minden sikerének legalább úgy örülsz, mintha az a tiéd lenne, és ez jelentős részben igaz is.
Hiszen, ha ő boldog, akkor te is boldog vagy, ha ő sikeres, akkor az a te életedre is pozitív hatást gyakorol – ez természetesen fordítva is ugyanígy áll.
Mindig jó szándékkal közeledtek egymás és a kapcsolatotok felé, teljesen mindegy, milyen nehézség adódott köztetek, vagy az életetekben. Ezért tudjátok megoldani az összes felmerülő problémát, és ezért mondhatjátok: ő az igazi!