„Amint lehet, külön alszik majd”
Bár a kiságyát az ágyunk mellé tettük, úgy terveztem, hogy a baba legfeljebb csak néhány hetet, esetleg hónapot tölt majd itt, ha már csak néhányszor kel éjjelente, a saját, bűbájosan berendezett szobájában alszik majd.
Ehhez képest most a pöttyös fallal és virágokkal dekorált babaszoba leginkább raktárként funkcionál, bár az igaz, hogy a kiságyban tényleg nagyon kevés időt töltött, illetve tölt a gyerek, merthogy a mi ágyunkban alszik.
A szülés utáni terheshormon nyilvánvalóan mindenkinél máshogy üt be, én egyszerűen képtelen voltam úgy lehunyni a szememet, hogy közben nem szorongattam magam mellett a gyereket, aki 9 hónapon keresztül a testem belsejében élt, most meg itt van kint, és bárki elviheti.
Az együttalvás nekünk végül bevált, bár tudom, hogy megosztó témáról van szó: ismerek olyanokat, akik szintén együtt, vagy egy szobában, de külön ágyban, de olyanokat is, akik kezdettől fogva másik szobában altatják a babát. Nem hiszem, hogy van egyetemes jó megoldás, mindenkinek meg kell találni, hogy számukra mi működik legjobban – de az biztos, hogy közben érdemes lesz észben tartani, hogy az ösztönök, a baba személyisége vagy éppen az életritmusunk felülírnak majd dolgokat. Az előzetes elképzelések nem mindig összeegyeztethetőek a valósággal – a görcsös ragaszkodás helyett talán jobb, ha belátjuk, hogy a szülőség tartogat helyzeteket, amelyeket előre egyszerűen elképzelni sem tudtunk. Olvass még a témában
Túlmegy a határon vagy szükséges szabályozás? A diákok megjelenését akarja szabályozni az iskolánk
„Többet kerestem, a végén mégis én maradtam nincstelen” – neked mit tanított a válás a pénzről?
Nem szereted a Halloweent? Rendben. De miért kell másnak is utálnia?
Nem gondoltam, hogy a szomszédom miatt kell majd „azt a beszélgetést” előbb lefolytatnom a gyerekemmel
AllaSerebrina/depositphotos.com
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
