Nem tartom jobbnak magamat senkinél
Soha nem értettem ezt a nagy versengést a munkába visszatérő és otthon maradó anyukák között. Mintha el kellene dönteni, hogy akkor most végül is melyik a helyes út, ki hoz nagyobb áldozatot és ki lesz hasznosabb tagja a társadalomnak. Holott a kérdés nyilván nem ilyen egyszerű, nincsenek rá egyértelmű válaszok, mert nincsenek univerzális megoldások sem. Egyszerűen arról van szó, hogy minden család, minden anya mérlegeli a saját lehetőségeit, az önmaga és gyermekei igényeit, és meghozza azt a döntést, ami számukra a legmegfelelőbb. Akár azért, mert ez vagy az teszi boldoggá, akár azért, mert egyszerűen anyagilag számukra ez az egyetlen járható út. Önmagában ettől senki nem lesz rosszabb vagy jobb anyuka.
Én sem tartom többre magamat azért, mert a gyereknevelés mellett egy másik fronton is helyt állok – egyszerűen csak nálunk így jött ki a lépés. Ugyanakkor egy fikarcnyit sem tartom magamat rosszabb anyának sem azért, mert a gyerek mellett is megtartottam a munkámat.
