Nehéz beszélni az érzésekről
A depressziósok számára hatalmas feladatot jelent a saját érzéseik megfogalmazása.
Egyrészt azért, mert az érzetek ismeretlenek lehetnek a korábbiakhoz képest, másrészt pedig az illető sejti: a környezetében a többiek nem osztoznak ebben. Tartanak tőle, hogy ezzel egyfajta megbélyegzést érnének el.
Egy kutatás szerint a mentális betegséggel küszködők mindössze egynegyede(!) véli úgy, hogy az emberek együttérzést tanúsítanak feléjük.
Mindenki máshogy éli meg
A depresszió nem olyan, mint egy torokfájás – pedig utóbbi is egy kicsit „személyre szabott”, hiszen nincs két egyforma test és tudat. Ezt a betegséget azonban mindenki más okból, más tünetekkel és más kezelési módokkal tapasztalja meg.
Van, akinek elengedhetetlen a gyógyszeres terápia, míg másnak elég pszichiáterhez járnia. És persze szép számmal akadnak, akiknek mindkettőre, plusz még valamilyen alternatív módszerre is szüksége van.
Éppen ezért nem szabad egyik beteget összehasonlítani a másikkal, vagy általános következtetést levonni a kórképpel kapcsolatban.
Végezetül hozzátennénk, hogy a depresszió nem negatív személyiségvonás, nem „gyengeség”, és nem szégyellnivaló bélyeg. Egy betegségről van szó, amiből mindenki kilábalhat, aki megtalálja a számára megfelelő kulcsot.
Iratkozz fel a Bien.hu hírlevelére!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
