Ezer arca lehet
A depresszió nem mindig az, amit elképzelünk róla. Nem mindenki fekszik némán az ágyban. Az én szerelmem például a szakmailag legaktívabb, legsikeresebb időszakaiban volt a legmélyebben. A munka, az edzés, a végtelen projektlista nem a boldogság jelei voltak, hanem menekülési útvonalak. A depresszióval küzdők esetében nagyon gyakori, hogy kitűznek maguk elé egy célt, és azt gondolják: majd ha azt elérik, boldogok lesznek. Majd ha valamit megvalósítanak, megérdemlik, hogy szerethessék magukat.
Kívülről ez akár rendkívüli motiválatlanságnak is tűnhet, de aki a zárt ajtók mögé is belát, az tudja, hogy mennyi szorongás és önértékelési zavar áll emögött.
A depresszió ezerféle arcot vehet fel: az alvajáró passzivitástól a túlkompenzáló hiperaktivitásig. Ha nem figyelünk, könnyen eltévesztjük, mikor van valaki tényleg jól – és mikor csak túlél.
