A kristálykoponyák titka sokakat elgondolkodtatott, még Indiana Jones film is született belőle. Ezek a koponyák kvarc-, vagy más egyéb kristályból készültek. Közülük is a leghíresebb a Mitchell-Hedges-féle kristálykoponya. Egyikük megtekinthető a British Museum-ban, Londonban.
A Mithchell-Hedges-féle kristálykoponya
Ez a legtitokzatosabb koponya mind közül. 1924-ben találta meg F. A. Mitchell-Hedges régész lánya, a 17 éves Anna, amikor apja Lubaantum feltárásán dolgozott.
Akkor a koponyának csak a felső részét találták meg, majd kis idővel később az állkapocs részét is meglelték.
Azért különleges ez a koponya, mert a többivel ellentétben tökéletesen élethű, megmunkálása aprólékos, olyannyira, hogy az állkapocs tökéletesen illeszthető az arckoponyához, így az állkapocs nyitása és zárása megoldható.
A koponyán megmunkálás nyomai nem lelhetők fel.
Mi tudható róla?
1970-ben Frank Dorland restaurátor kezdte vizsgálni a koponyát, és kiderítette, hogy mindkét része ugyanabból a kvarckristályból van kifaragva.
Megdöbbenve tapasztalta, hogy a kristályfaragás ésszerű szabályait figyelmen kívül hagyva van elkészítve a koponya.
Ez azt jelenti, hogy a kristálytengelyt figyelembe véve kellett volna faragni a ,,követ”, mert ellenkező esetben az könnyen megrepedhet. Az is tudható – mivel igen élethű –, hogy női koponyát formál, súlya 5,2 kg-ot nyom.
Hogyan készült?
Dorland mikroszkópos vizsgálatokat végzett a koponyán, és feltűnt neki az, hogy a megmunkálás semmilyen nyomot nem hagyott a felületén.
Erre a tökéletes megmunkálásra pedig csak egyetlen egy anyag képes: a gyémánt. Az akkori technológiát figyelembe véve nagyjából fel lehetett térképezni azt, hogyan készült el a koponya.
Ám van egy kis bökkenő: a koponya ilyen tökéletes megmunkálása körülbelül 300 évnyi munkát jelent. Tehát vagy egy mára elfeledett technológiával hozták létre, vagy valóban ennyi ideig készült.
Így lett ez a koponya egy régészeti és technológiai paradoxon.
Tudatos tervezés és misztikum
A koponya fényvisszaverő tulajdonságai alapján elmondható, hogy tudatos tervezés előzte meg létrehozását.
Fénnyel megvilágítva a szemüregek sokkal jobban ragyognak, mint a koponya többi része. Ebből következik, hogy valószínűleg vallási szertartásoknál használták.
Állítólag a koponya szemüregébe tekintve sokaknak van látomása, sőt, egyesek szerint változtatja a színét és hangot, illatot is bocsát ki magából.
A koponyák kora
A legősibb – állítólag – 2000 éves, de vannak újabbak is, melyek alig 100 évesek. Sőt, jelenleg is készítenek ilyen koponyákat kereskedelmi célból.
A régebben készült koponyák rendeltetése nem tisztázott. Nem csak a földönkívüliekkel hozzák ezeket a koponyákat kapcsolatba, hanem ősi vallásokkal is.
Rengeteg feltételezés született. Úgy vélik, hogy a prekolumbián időből, Közép-Amerikából származik nagy részük.
Ám a vizsgálatok szerint Európában készítették őket, a 19. században.
A legenda
Állítólag, egy indián legenda szerint a kristálykoponyákból 13 darab létezik a Földön.
Ezek a koponyák fontos információkat tartalmaznak az emberiség eredetéről, magáról a világegyetemről és annak működéséről.
Ezek az információk csak akkor lesznek számunkra elérhetőek, ha felnőttünk a feladathoz, és ha mind a 13 koponya előkerül. Jelen állás szerint azt sem tudjuk, hány koponya van meg a 13-ból, mivel a többi koponyán láthatóak a megmunkálás nyomai, és bár igen jól vannak megmunkálva, messze lemaradnak a Mitchell-Hedges-féle kristálykoponyától.
Visszatérve Indiana Jones-hoz, a film végén a hölgy veszte az lett, hogy mindent tudni akart a világról és működéséről. Kíváncsi ember lévén, feltettem magamnak a kérdést, hogy megéri-e a halált az, hogy előtte teljes egészében megértsem a világ működését.
Sok dilemma után arra jutottam, hogy nem, nem akarok mindent tudni. Csak annyit, hogy az boldog életet biztosítson nekem és szeretteimnek.
