Mikor, ha nem most?
Az egész annyira hirtelen jött. Öt perce még egy álomvilágban osztogattam a tanácsaimat a nem létező hallgatóságnak, most pedig a szekrényemben keresem a fürdőruhámat. Igen, jól sejted – pakolok a bőröndömbe. Még csak 25 éves vagyok; elég idős ahhoz, hogy önálló döntéseket hozzak, és elég fiatal ahhoz, hogy ezek a döntések spontán őrültségek legyenek. A munka nem megy sehova, de az emlékezetes pillanatokat könnyen elsodorhatja a Balaton.
Úgyhogy kicsivel 10 óra előtt már kint álltam a Déli pályaudvaron, a jeggyel a kezemben. Talán mondanom sem kell, hogy Barbi egyszerre volt nagyon boldog és elképesztően meglepett. Olyannyira, hogy amíg meg nem hallotta a hangosbeszélőt, el sem hitte, hogy tényleg útra kész vagyok. Nem hibáztatom érte, én legalább ennyire értetlenül álltam a helyzet előtt. Szinte már vártam, mikor derül ki, hogy csak bealudtam a munka közben, és egy nagyon valóságos álomba csöppentem.
De ez egyelőre még váratott magára, engem pedig már semmi sem tántoríthatott vissza. Igaz, hogy közel a szeptemberhez, de végre én is eljutok nyaralni egy kicsit. Elvégre a két napos belföldi üdülés is számít, nem igaz? Olvass még a témában
„Már az ajtót sem merik kinyitni” – A modern feminizmus összezavarta a férfiakat és mindannyian isszuk a levét
Szégyellem, de titkolom a párom elől, hogy néha még mindig rágyújtok
„Két szék közül a pad alá” – amikor szerelmi háromszöget akarsz, de nem értesz a geometriához
„Nekünk biológiai előnyünk van a férfiakkal szemben” – Tények a nőkről, amiben a manoszférának igaza van
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
