Sorozatban a harmadik alkalomnál aztán elkezdett feltűnni a dolog, és végül beugrott a Két Szavas Játék, amit még egy ismerősöm említett a főiskolán. A lényege, hogy képzeld magad elé a legközelebbi barátnődet, majd próbáld meg jellemezni őt, összvissz két szóval. Tudom, elsőre értelmetlennek hangzik, hiszen még egy parfümöt sem lehet ennyi melléknévvel leírni. De ha megpróbálod kiszűrni a legjellegzetesebbeket, kábé 2-3 erősebb vonását azonnal fel tudod sorolni – még ha nem is tudod szóban megfogalmazni, az elképzelés már ott van a fejedben.
Nos, egészen eddig fel sem tűnt, hogy noha sosem csatlakoztam a játékhoz, mégis ott állok a résztvevők között. „Kedves és okos” – mintha beakadt volna egy lemez, az általános iskola óta az emberek 90%-ától ezt a két jelzőt hallgatom. Ha jobban belegondolok, sosem neveztek lazának, vagy kalandosnak, sem pedig ellenállhatatlanul szexinek – leszámítva egy-egy pasit a diszkóban, akik egyébként annyi alkoholt ittak, hogy mellettük állva még a szimpla lélegzéstől is bárki simán elszédült volna.
Csakhogy ezúttal nem elégedtem meg egy vállvonással. Hiszen ezen kívül millió plusz dolog megvan bennem, amiket – ahogy a mellékelt ábra is mutatja – mások még csak észre sem vesznek. Miért ne lehetnék én az a lány, akit a legjobb barátai nemhogy kettő, de még öt szóval sem tudnak jellemezni? Elkezdhetnék boxolni, megtanulhatnék repülőt vezetni, vagy eladhatnám mindenemet, és körbeutazhatnám a világot stopposként. Oké, az utolsónál talán kicsit megugrott a fantáziám. De sikerült annyira beleélnem magam a „Dóri újratöltve” projektbe, hogy rögtön felhívtam a legjobb barátnőmet, Kittit, és rávettem, hogy mozduljunk ki valamerre ma este. Olvass még a témában
Az újdonságok estéje
Kétórás készülődés után belenéztem a tükörbe, és egy egészen új valaki nézett vissza rám. Hullámos haj, hozzám képest egészen jó smink (az mellékes, hogy előtte kétszer kellett lemosnom és újrakezdenem), és egy piros miniruha, amit még tavaly vettem, hogy aztán a szekrényemben porosodjon. Az összeállításra végül egy fekete magas sarkú dobta fel a koronát, majd elindultam otthonról, felszálltam a villamosra – és soha életemben nem éreztem magam ennyire kényelmetlenül.