Leültem a laptopom elé, és egy kis böngészés után kilyukadtam egy érdekes weboldalon. Mindenféle izgalmas infóval volt tele, amiről korábban még sosem hallottam. Például tudtad, hogy a szomorúság miatt sokkal jobban kívánhatod az édességeket, erről pedig csakis a szervezeted tehet? Az ízek érzékelése teljesen megváltozik számodra ilyenkor; amiért egyébként nem vagy oda, sokkal rosszabbnak tűnik, és emiatt szinte bármit megadnál egy kis cukorbombáért. Hát, ez megmagyarázza, miért volt tele az utóbbi időben a spájzom csokival…
De azt sem tudtam, hogy sokkal nagyobb eséllyel esnek szerelembe azok az emberek, akik épp egy új életvitelbe vágnak bele, vagy a hétköznapi helyett kalandos dolgokat kezdenek el keresni. Ez a gondolat egészen megtetszett, hiszen az elmúlt hetekben nekem is pont ez volt a tervem – még ha egyelőre nem is sikerült célt érnem vele.
Az olvasgatás közben aztán valahogy eljutottam a szakítás kategóriához is, és meglepő tényekbe botlottam. Az agy nem tesz különbséget fizikai és érzelmi fájdalom között; mindkettő esetében ugyanazok a területek aktívak. A szakítás után ráadásul rengeteg kortizol árad szét a testedben, ami ledönti az immunrendszert a lábáról – ergo többet betegeskedsz. Sőt, ez az egész szomorkodás olyan érzés a szervezetednek, mintha ex-elvonókúrán lennél, ami miatt gyakran azon kaphatod magad, hogy muszáj egy aprócska pillantást vetned rá, mondjuk Facebookon. Olvass még a témában
Érdekes volt bepillantást nyerni a „színfalak mögé”, és a tudomány szempontjából megismerkedni azzal, mi játszódik le bennem. A szakítás utáni időszakban tényleg lebetegedtem, és egész nap azt figyeltem, ott van-e a zöld pötty Ádám neve mellett cseten. Amikor igen, azt vártam, hogy írjon nekem, amikor nem, azon aggódtam, vajon mit csinálhat? Ha összehasonlítom azt a helyzetet a mostanival, kijelenthetem, hogy egész ügyesen gyógyulok. Már rég nem érzem a mellkasomban azt a nyomasztó érzést, nem gondolkodom a kapcsolatunkon jeleket vagy hibákat keresgélve, és mióta letiltottam cseten, fogalmam sincs, mikor van online. De úgy tűnik, hogy még a legvégső lépcsőfokra nem értem el. Már látom, egyre jobban közeledem hozzá, de még kissé ködbe vész.
