De hiába a kényelmes párnák, a popcorn és a filmmaraton gondolata – valami mégis hiányzott, és bizony beletelt néhány percbe, mire rájöttem, mi az: a jókedvem. Persze nem faarccal és szúrós szemekkel járkáltam fel-alá a munkahelyemen vagy az utcán, de tény, hogy már fényévek óta nem nevettem olyan boldogan, hogy a hasam is belefájduljon. Sőt, ha most készítenének egy diagramot „Dóri panaszai” címmel, valószínűleg Eiffel-torony méretű papírra lenne szükség, hogy minden kiférjen, ugyanis még a lényegtelen dolgok is képesek voltak kiborítani.
Pedig csak apróságokról van szó: kivasaltam a hajam, erre begöndörödött a párától. Csak öt zsemlét vettem a boltban, de 15 percet álltam sorba a pénztárnál. Belerúgtam az ágy mellé tett pohárba, nekirepült a falnak, és összetört (bezzeg anno tesi órán a labdához se tudtam érni). Sok kis apróság, amik összeálltak egy naggyá, és úgy éreztem, az egész világ összeesküdött ellenem – ráadásul még barátom sincs. Úgyhogy épp itt volt az ideje a legújabb, életmódváltós kihívásnak: legalább ezen a héten megpróbálom minden napban megtalálni a csodát, szépséget, a fénypontot, még akkor is, ha azt tű formájában, nagyítóval kell keresnem a szénakazalban. Elvégre sokan hisznek a vonzás törvényében; ha pedig képes vagyok pozitívan gondolkodni, azzal talán magamhoz csalogathatom a vidámságot is.
Hétfő – Minden kezdete
Mivel az ötlet hétfő este csapott villámként a fejembe, túl sok lehetőségem nem maradt aznap a megvalósításra – csak a gondolataim rendezése. Eszembe jutott, hogy milyen sok időt töltök álmodozással, elmélkedéssel, de vajon szoktam figyelni a külvilágra? Persze szeretem azt hinni, hogy 0-24 órás kapcsolatban állok a valósággal, és minden apróságot kiszúrok, de biztos így van ez? Ha jobban belegondolok, az egészet ahhoz tudnám hasonlítani, amikor két ember beszélget, de csak az egyikük mond valamit – a másiknak esélye sincs megszólalni. Ott van, próbálkozik, de nem hallják. Az élet igyekszik megszólítani, üzenni, de én annyira el vagyok foglalva a saját dolgaimmal, hogy csak azt veszem észre, ami meteorként zuhan mellém. Így viszont az esélytelenek nyugalmával dőlhetek hátra, hiszen sosem fogom megtalálni a rejtett szépségeket, nem igaz? Hát, ezen kénytelen voltam sürgősen változtatni. Olvass még a témában
„A menyasszony ragaszkodott hozzá, hogy csak ő viseljen sminket az esküvőn” – Bicskanyitogató lagzis sztorik
„Az első randin kiderült, hogy még együtt él a feleségével” – Elejtett mondatok, amik azonnal véget vetettek a találkozónak
„Azt hittem, megkéri a kezem, de a fa alatt szakított velem” – Karácsonyok, amik máshogy alakultak, mint vártuk
„A hangjuk, az illatuk, az empátiájuk” – Férfiakat kérdeztünk, mi a kedvencük a nőkkel kapcsolatban
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.






