A párkapcsolatokban alapvetően a kötődés megerősítésére, az összetartozás kifejezésére használjuk a beceneveket. A szeretet és a ragaszkodás egyfajta megnyilvánulásaként tekinthetünk a kedves nevekre, ezért is van az, hogy a többség nem hagyja, hogy „akárki” becézze. Intim dologként tekintünk rá, így nem véletlenül kerüljük a túlságosan is személyes beceneveket például a hivatalos helyeken.
Ugyan már, Édesem!
Egy friss kutatásban, amit a Journal of Social and Personal Relationships tett közzé, több mint 1000 résztvevőt kérdeztek meg becézési szokásaikról. A felmérésben részt vett felnőttek úgy nyilatkoztak, hogy 87%-ban használnak beceneveket a párkapcsolataikon belül: a férfiak nagyobb arányban, 85%-ban becézik a partnereiket, de a nők sem maradnak le sokkal, ők 76%-ban élnek ugyanezzel a lehetőséggel.
Az elterjedt, ömlengősnek tekinthető becenevek nem nyerték el túl sok ember szimpátiáját. Olvass még a témában
A leginkább utált női becenevek toplistájára került a Cukibaba, a Hercegnő, a Cukorborsó, az Édibédi, míg a férfiak az Apucit és a Papit gyűlölték a leginkább.
Az Édesem, Szépségem, Gyönyörűm, Babám becenevek a toplista másik felére kerültek, ezeket legfeljebb 24-35%-ban jelölték gyűlölt megszólításnak a résztvevők, szemben a Cukibabával, ami 57%-os jelölést kapott.
Sokak számára furcsa lehet, de a kutatók összekapcsolták a szüleinkkel szemben érzett gyermekkori szeretetet és a becézést, ugyanis a szülők voltak azok, akik először szólítottak minket különféle beceneveken. Ez érdekes felismerés lehet azok számára, akik nem az arany középúton járnak, hanem nagyon utálják, vagy éppen kifejezetten kedvelik a beceneveket.
