– Kicsim. Még csak 14 éves vagy, ne siettesd a dolgokat. Neked még nem való az éjszakai élet – érvelt az anyja, miközben öntudatlanul a karján lévő színes tetoválást simogatta.
– Elegem van belőletek! Soha semmit nem tehetek az engedélyetek nélkül! Hogy vagytok képesek ilyenek, lenni! – üvöltötte, majd zokogva rohant be a szobájába. Hatalmas durranással csapva be maga mögött az ajtót.
„Még ők papolnak Nekem. Pont ők! A hosszú hajú huligán, és a szét–tetovált maca! ”– dohogott magában, de rögtön el is szégyellte magát. „ Akkor sincs joguk korlátozni! A többiek már két éve rendszeresen bulizni járnak – én meg itthon punnyadok egész hétvégén!” Egész nap nem ment le hozzájuk – még a vacsorát is visszautasította, magára zárva az ajtót. Olvass még a témában
– Ha azt hiszed, hogy anyáddal könyörögni fogunk neked, nagyon tévedsz! Gyere és egyél, mert utána indulnunk kell a munkába, s nem tudunk együtt vacsorázni…– mondta az apja kimérten, miközben próbálta lenyomni a kilincset.
