Az idei ősz legnagyobb felismerése számomra: „lelassulni nekem öngondoskodás”

Mit tanított nekem az ősz a jelenlétről?

Az ősz nemcsak a forró tea, a puha pulóverek és a színes levelek időszaka. Hanem egyfajta lelkiséget is hordoz: azt, hogy a dolgok változnak, és ez így van rendjén. Nem kell mindig csúcson lennünk. A természet sem így működik.

Most már úgy gondolom, az élet nem abban mérhető, hány dolgot csináltam meg egy nap alatt, hanem abban, mennyire tudtam jelen lenni abban, amit csináltam. És amikor lelassítok, akkor újra kapcsolódni tudok önmagamhoz, a környezetemhez, a szeretteimhez.

Ahogy hűvösebbé válik a levegő és halkabbá a világ, emlékeztetem magam: nem kell mindent ma elintéznem. Néha az is elég, ha csak vagyok. Csendben. Tudatosan.

Olvass még a témában

Hogyan omlik össze a „trad wife” álom? Nők igaz történetei a kemény valóságról

„Azért él, hogy elégedetlenkedhessen” – A boldogtalan ember 10 szokása

6 jel, amiből biztosan felismered, ha valaki irigy rád

Igaz történetek: idegenek, akik szürreálisan megjelentek az életedben

Oldalak: 1 2 3 4 5

Kapcsolódó cikk a következő oldalon:

Ezeket olvassák most

Így veszi el az energiádat valaki anélkül, hogy észrevennéd

Miért érdemes egy tálka sót tenned a bejárati ajtó mellé? A régi boszorkánypraktika, ami ma is működik

4 egyértelmű jel, hogy a szervezeted magnézium készlete vészesen csökken

11 dolog az otthonodban, amit nem mosol elég gyakran, pedig nagyon is kellene

A hosszú élet titka otthon kezdődik – Így rendezd be jólétre az élettered

Ennek a 4 csillagjegynek az idei nyár zár le egy nehéz karmikus ciklust