Minden évben vannak olyan húzószavak, amikre kapnak az egészséges életmódra törekvők, és amikkel a gyártók elég rendesen vissza is élnek: ilyen volt pár éve az antioxidáns, még régebben a Bifidus Essensis, mostanában pedig a glutén- és laktózmentes termékek a divatosak. De mennyire van ezekre szükséged, és mire figyelj, ha élelmiszert vásárolsz?
Az áltudomány a reklámokban
Gyakori, hogy az élelmiszergyártók azzal próbálják meg befolyásolni a vásárlókat, hogy nagyon tudományosnak hangzó szavakat tűzdelnek a reklámjaikba és a termékeik csomagolására. Ezek vagy alapvetően a legtöbb hasonló termékben benne vannak, vagy közük nincs ahhoz, amit a gyártó el akar adni, esetleg nyomokban tartalmaz tényleg valamilyen hasznos hatóanyagot, de sokat nem oszt, nem szoroz, hogy benne van.
Ilyen volt a joghurtokban sokáig a Bifidus Essensis, Bifidus ActiRegularis, vagy esetleg az L. casei immunitas – ezek mind olyan baktériumok, amelyek a bélflórában természetes módon is megtalálhatók, és nagyon jó, ha probiotikumos termékekkel bevisszük őket, csakhogy ugyanúgy benne vannak az összes többi joghurt- és kefirfélében, mint abban, ami reklámozza őket.
Felesleges bedőlni a tudományosnak hangzó neveknek akkor, ha nem tudjuk, pontosan mit takarnak, mert nagy az esélye, hogy valójában ügyes marketingtrükkről van csak szó.
Kép: garetsworkshop/depositphotos.com
A gluténmentes víz és társai
Ma nem is a bélbaktériumok az igazi sláger, hanem a laktóz- és gluténmentes termékek, mert egyre több az ezekre érzékeny, és még aki nem is allergiás, az is kezdi kerülni őket (sokszor teljesen feleslegesen). Ez azt vonta maga után, hogy gyakorlatilag bármire ráírják már, hogy mindenmentes, létezik gluténmentes parizer (holott egyikben sincs glutén), de találkoztunk már vízzel is, amire ugyanez volt írva.
Érdemes tudni, hogy mi az a glutén, ha szeretnénk, ha nem tudnának átverni minket vele. A glutén egy természetes fehérje, amely a búzában és más hasonló gabonafélékben fordul elő.
Ez azt jelenti, hogy minden olyan élelmiszerben is megtalálható, amely glutént tartalmazó gabonafélével készült. Nem nehéz kitalálni, hogy normál esetben sem a vízben, sem a joghurtban nincs glutén, felesleges ez alapján választanunk.
A zsírszegény szinte mindig tele van cukorral
Évtizedes trükk, hogy ha valamire ráírják, hogy zsírszegény, az nagy valószínűséggel bőven meg van szórva cukorral, ami pedig cukormentes, abban annyi adalékanyag és zsiradék van, hogy jobban járnánk a cukros, de kevésbé feldolgozott változattal. Persze tisztelet a kivételnek. Ha valamit nagyon reklámoznak a fenti kettő valamelyikével, érdemes alaposan elolvasni a címkét, hogy pontosan mit is tettek bele még.
Egy termék soha nem lesz diétás, ha cukros, csak attól, hogy ráírják: zsírszegény, vagy 0%-os tej vagy joghurt van benne.
Mindig az összetevőket figyeld, és ne azt, amivel reklámozzák az élelmiszert.
A cukornak millió neve van
Érdemes odafigyelni, mert nem kizárólag cukorként nevezik meg a hozzáadott cukrot a különböző élelmiszerekben. Ugyanolyan hatással van a testre például a szacharóz, a sűrített nádlé, a nádcukor, az agavé nektár, a gyümölcscukor, de a méz is, ha adalékanyagként használják.
A gyümölcscukortól például magában a gyümölcsben nem kell félned, mert olyan egyéb anyagokat, például rostokat tartalmaz, amelyek segítik a lassabb felszívódást – de hozzáadott cukorként ugyanolyan rossz, mint a finomított verzió. A legegyszerűbb, ha minden cukorfélét kizársz az étrendedből, amelyek a feldolgozott élelmiszerekben találhatók, és csak a természetesek mellett adod le a voksodat.
Képek forrása: konradbak/Depositphotos.com, bit245/Depositphotos.com
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!