A legjobb gyógymód a megelőzés, ezt mindannyian tudjuk. De mi lenne, ha azt mondanám, hogy egyetlen éjszakai alvás elegendő információt tartalmazhat ahhoz, hogy hosszú évekkel korábban előre jelezzünk komoly betegségeket, még mielőtt azok tüneteket okoznának? Ez ma már nem sci-fi — a Stanford Egyetem kutatói olyan mesterséges intelligenciát fejlesztettek, amely pontosan ezt képes megtenni.
A rendszer neve SleepFM, és különleges tulajdonsága, hogy nem csak az alvási rendellenességekre fókuszál, hanem a teljes testi működés hálózatának apró rezdüléseit vizsgálja egyetlen éjszaka alatt. Ez azt jelenti, hogy amikor valaki egy éjszakai alvásvizsgálatra (poliszomnográfiára) érkezik, az AI nemcsak azt figyeli, mennyit alszik vagy van-e alvási apnoéja, hanem egészen finom mintázatokat is képes kiolvasni az agyi aktivitás, a légzés, a szívritmus, a szemmozgások és az izomtevékenység jelzéseiből.
A Stanford kutatói azt vették észre, hogy ezek az alvás közben rögzített fiziológiai jelzések óriási mennyiségű, eddig kihasználatlan egészségügyi adatot rejtenek. Amíg a klinikai gyakorlat jelenleg csak egy nagyon kis részét elemzi ezeknek az adatoknak, a SleepFM ezt a rengeteg jelet képes összefüggéseiben értelmezni, körülbelül úgy, mint amikor egy nagy nyelvi modell megérti a szavak egymásutánját egy könyvben. Olvass még a témában
Hogyan működik SleepFM?
A SleepFM mögött álló technológia alapja egy hatalmas adathalmaz: több mint 585 000 óra alvásadatot tartalmaz 65 000 különböző személytől, amelyeket az idők során alvásklinikákon gyűjtöttek. Ezeket a felvételeket öt-másodperces „szegmensekre” osztották — hasonlóan ahhoz, ahogyan egy nyelvi modell a szavakat és mondatokat dolgozza fel. A rendszer ezeket az apró mintákat tanulja meg, és hozza kapcsolatba az egyének későbbi egészségügyi adataival, amelyek akár több évtizedes orvosi előzményekből származnak.
A SleepFM így megtanulta az alvás „nyelvét”, vagyis azt, hogyan viselkednek a különböző testi rendszerek egymással együtt az éjszaka folyamán.
A kombinált jelzések — például amikor az agyhullámok mély alvásra utalnak, a szív azonban „éberséget” jelez — olyan finom eltéréseket fednek fel, amelyek más módszerekkel nem lennének észlelhetők.
