Apró jelek, nagy erő
A szülőség legtöbbször a bizonytalanságról szól: jól döntök-e, jó példát mutatok-e, elég vagyok-e? Ezek a kérdések újra és újra visszatérnek minden nap végén – talán nincs szülő, aki mielőtt lehunyja este a szemét, ne azon gondolkodna, hogy elég jól csinálta-e.
De aztán jönnek ezek a kicsi, hétköznapi pillanatok – egy simogatás, egy mondat, egy történet –, amelyek mind azt suttogják: igen, valamit jól csinálok.
Lehet, hogy csak évek múlva derül ki, melyek voltak a valóban meghatározó dolgok, és melyek azok, amiket elrontottam. De addig is ezek a jelek segítenek továbbmenni, hinni abban, hogy a törekvés, a szeretet és a jelenlét elég lehet ahhoz, hogy a lányomnak jó alapokat adjak az élethez. Olvass még a témában
