„Április bolondja, felmászott a toronyba…” – szoktuk hallani a hagyományos mondókát, melyet április első napján gyakorta elsütünk. Az elnevezés valószínűleg onnan ered, hogy a néphagyományok szerint akit valamire rászednek, amit ő nem igazán szível, azzal tulajdonképpen a bolondját járatják, tehát április bolondjává válik. Ezen a napon vicces cselekedeteket csinálhatunk, és különféle tréfákat űzhetünk másokkal. Ennek azonban a másik fél nem mindig feltétlen örül – lévén, hogy sokszor becsapáson alapszanak.
Április 1. eredete
A bolondok napja pontos eredete máig nem tisztázott, de a történelem során van több megközelítés a tréfálkozás napjára. Egyes kutatók úgy vélik, a hagyomány egészen a kelta népekig nyúlik vissza, akik április beköszöntével tavaszváró vidám ünnepeket tartottak, míg mások úgy gondolják, a hagyomány IX. Károly francia uralkodótól ered. A tridenti zsinat felszólította a franciákat, hogy a Róma alapítása után bevezetett Julianus naptár rendszeréről térjenek át a hagyományos Gergely naptárra. Így 1564-től az újév január 1-jén kezdődött, nem pedig április 1-jén. Sokan nem tudtak azonosulni az új rendszerrel, és a hatalomnak „ellenszegülve” ragaszkodtak a régi hagyományokhoz, bolondünneppé alakították az április elsejét.
Más nézetek szerint ugyanekkor, akik nem értesültek a naptár átállásról, azokat egyfajta tudatlan, tájékozatlan bolondnak nézték, és április bolondjának hívták őket.
Vannak, akik szerint a bolondok napja pusztán a természet műve, és a tavaszi napéjegyenlőséghez köthető. Ugyanis ekkor, a tavasz első napján az időjárás szeszélyes és kiszámíthatatlan, és az embereket valamilyen szinten megbolondítja változatosságával és hirtelen jött frontjaival. Olvass még a témában
Most komolyan?? 10 idegesítő dolog a filmekben, amiről Hollywood nem tud leszokni
„Saját tengerparti házat követelt” – 10 meglepő követelés, amit hollywoodi sztárok a szerződésükbe írattak
„A feles helyett a gyertyát húzta le” Mi a legröhejesebb kocsmai sztorid?
A legjobb mesék: 15 animációs film, amit felnőttként is látnod kell
A bolondok napjának létezik egy Német-Római Birodalmi megközelítése is. 1530-ban Augsburgban az akkori birodalmi gyűlés úgy döntött, hogy 1540. április 1-jétől a pénzverést egységesíteni fogják. Voltak, akik idejekorán elkezdtek készülni erre az eseményre és előre ittak a medve bőrére, ám ráfaragtak, mert az egész pénzverési mizériát az utolsó pillanatban visszamondták, és a nyerészkedők hoppon maradtak.
