A túlféltő típus
Ez az anyós irreálisan ragaszkodik az utódjához, még felnőtt korában is pontosan úgy viselkedik vele, mintha egy kisgyermeket nevelne – őt is túlságosan féltően, óvóan. Bár alapvetően a jó szándék vezérli (ahogy ez elmondható a legtöbb típusra), de sajnos a túlféltés ezen szintje már sokkal inkább ártó, mint támogató. Eleve egy kissé labilis, bizonytalan gyermeket eredményez, aki maga is úgy érzi, nem képes az önálló döntések meghozatalára, folyton segítségre, bíztatásra van szüksége. Ha mindezek ellenére mégis próbálná megkerülni az anyai utasításokat, elvárásokat, akkor hatalmas drámára számíthat. A túlféltő anya beleszól a párválasztásba, ami egyébként azt is jelenti, hogy a fia sosem találhat ideális jelöltet magának. Tehetsz bármit is? Ez az anyós rendkívül könnyen rátelepedhet az életetekre. Ő az, aki azonnal bűntudatkeltéssel válaszol, ha a fia akár csak egy kicsit is megpróbál eltávolodni tőle. Gond nélkül drámázik, jelenetet rendez és a fél városban elhinti, hogy az a hálátlan gyerek arra készül, hogy otthagyja a korábbi életét – mintha ezzel egyúttal megtagadná a szüleit is, különösen őt magát.
Versenyezni meg se próbálj ezzel az anyóssal, ugyanis lehetetlen: mindig erőn felül teljesít, hogy a tökéletesség mintaképe lehessen, amivel persze fel se lehet venni a kesztyűt. Nem felejti el rendszeresen kiemelni, hogy te sosem lehetsz olyan jó, ügyes, tehetséges, vagy éppen szép, mint amilyen ő (volt). Gyakran megeshet az is, hogy sértegetni kezd, vagy éppen intim témákat fecseg ki rólatok, amiket jellemző módon alaposan kiszínez. Sajnos ez az anyós típus nagyon nehezen kezelhető, mert nem csak azzal kel megküzdened, hogy a partnered megpróbál görcsösen egyensúlyozni közte és közted, hanem azzal is, hogy a sértéseket lenyeld. Attól függően egyébként, hogy milyen a vérmérséklete, megpróbálhatsz vele vitába szállni, de sajnos ez jellemző módon csak ritkán segít. A túlféltő anyós ugyanis a legapróbb negatív visszajelzést is képes addig csűrni-csavarni, amíg kihozza belőle a saját igazát, és a fia orra alá dörgölheti, hogy „most legalább megmutattad az igazi arcodat”.
Versenyezni meg se próbálj ezzel az anyóssal, ugyanis lehetetlen: mindig erőn felül teljesít, hogy a tökéletesség mintaképe lehessen, amivel persze fel se lehet venni a kesztyűt. Nem felejti el rendszeresen kiemelni, hogy te sosem lehetsz olyan jó, ügyes, tehetséges, vagy éppen szép, mint amilyen ő (volt). Gyakran megeshet az is, hogy sértegetni kezd, vagy éppen intim témákat fecseg ki rólatok, amiket jellemző módon alaposan kiszínez. Sajnos ez az anyós típus nagyon nehezen kezelhető, mert nem csak azzal kel megküzdened, hogy a partnered megpróbál görcsösen egyensúlyozni közte és közted, hanem azzal is, hogy a sértéseket lenyeld. Attól függően egyébként, hogy milyen a vérmérséklete, megpróbálhatsz vele vitába szállni, de sajnos ez jellemző módon csak ritkán segít. A túlféltő anyós ugyanis a legapróbb negatív visszajelzést is képes addig csűrni-csavarni, amíg kihozza belőle a saját igazát, és a fia orra alá dörgölheti, hogy „most legalább megmutattad az igazi arcodat”.
1 hozzászólás
Tóth László
2022.03.25., 10:16Nemigazán méltányolom az ilyen kerek-perec kijelentéseket. Lehet, hogy a szerzőnek csak rossz tapasztalata van DE:
– minden nőben anyós rejlik.
– amilyen az aggyon isten, olyan a fogadj isten.
– aranyszabály: – ne élj Vele egy háztartásban
– ne lakj tőle túl messze, mert előbb, utóbb ráfanyalodsz a segítségére
– ne panaszkodj Neki, főleg a gyermekére ne.
– ne kérj használati utasítást, tanácsot gyermeke, és a Te gyermekeddel való kapcsolatodhoz.
– stb
MI, jól megvagyunk anyósommal, mert kölcsönösen tiszteljük egymást. ( pedig sajnos az Ő gyermeke már nem él… )