Kinga: Aggodalom és megváltozott hétköznapok
Nehezen viselte a bezártságot Kinga is, aki egyáltalán nem így képzelte el a várandósságát. Mivel korábban három vetélése volt, veszélyeztetett terhesként sokat kellett orvoshoz járnia. Bár alapvetően nyugodt volt, az egészségügyi intézményekben tett látogatások előtt és után azért aggódott.
„Én is leszedtem a kezemről a bőrt a kézfertőtlenítővel, és minden egyes orvosi vizsgálat után egy hétig figyeltem magamon a tüneteket, hogy vajon beteg vagyok-e. Aztán, mire megnyugodtam, mehettem megint valamelyik rendelőbe.”
Az IKEA-nál dolgozott, amikor januárban megtudta, hogy terhes. Nem sokkal később pedig a cég fizetett szabadságra küldött minden veszélyeztetett dolgozót, akár a koruk, akár például a várandósságuk miatt jelentett számukra nagyobb kockázatot a vírus. Kinga így a terhessége 3. hónapjától otthon volt.
Időnként kisebb, korábban diákoknak kiadott feladatokat kellett csak interneten keresztül elvégeznie a menedzseri fizetéséért. Ő is tudja, hogy ezzel nagyon szerencsés, hálás a cégének a rendkívül korrekt, ahogyan ő mondta, „nagyon svéd” hozzáállásért, mégis nehezen viselte a váltást. Olvass még a témában
El tudod engedni vagy magad mellett tartod? Derítsd ki, mennyire vagy helikopter szülő!
5 figyelmeztető jel, hogy a menstruációs fájdalmad mögött endometriózis állhat
Te sem dobsz ki semmit? Innen tudhatod, hogy sürgősen szelektálnod kell
Ezek a borzasztó dolgok történnek a testeddel, ha kihagyod a reggelit
„Egyik nap egy 65 fős csoportot vezettem, a következő nap pedig otthon ültem, és a családom rám szólt, ha én akartam elmenni a boltba. Korábban állandóan csináltam valamit, elég pörgős életet éltünk, sokat jártunk el itthonról barátokkal találkozni, programokra, ez pedig egyik napról a másikra megszűnt.”
„Persze, az ember tudja, hogy ha gyereke lesz, akkor ez idővel bekövetkezik, de nem gondoltam, hogy a terhességem legelejétől így lesz. A járvány miatt nekem kimaradtak a teraszokon limonádézások. Nem sétálgattam a városban csinos kismamaruhákban a pocakomat simogatva, nem volt babaváró bulim sem.”
„Nálunk a cégnél a rendszeres nagy értekezletek végén mindig bejelentik azt is, ha valaki babát vár. Nálam ez is elmaradt, hiszen már nem voltak nagy, személyes értekezletek. Az én babám fényképe a faliújságra sem került ki, mint korábban a kollégáimé, hiszen nem volt, aki a szülés után meglátogasson minket.”
„És tudom, hogy ezek gyerekes vágyaknak tűnhetnek, és tudom, hogy sokan sokkal többet veszítettek a vírus alatt, de nekem az nem nyújt vigaszt, hogy másoknak rosszabb. Van, amiért hálásnak és szerencsésnek érzem magam, de ezek a pillanatok nekem kimaradtak, és már soha nem kaphatom vissza őket.”
A szülésélménye és a kórházban töltött napok sem olyanok voltak, mint elképzelte. „Nagy családom van, és korábban, ha valakinek babája született, mindannyian ott voltunk a kórházban. Hozzám nem jöhetett senki.”
Bár azt érzelmileg nehezen viselte, hogy nem látogathatják meg a rokonok, azt ő is hozzáteszi, hogy az osztályon uralkodó nyugalom nem feltétlenül teljesen rossz dolog. „Korábban, mikor látogatóba mentem a szülészetre, mindig üvöltött éppen valahol egy baba. Most csend volt.”
A kórházból hazatérve folytatódtak a magányos hétköznapok. Most 6 hónapos kisfiát Kinga édesanyja eddig csak egyetlen alkalommal fogta a kezébe, mert annyira fél, hogy nehogy megfertőzze a kicsit. A nagy család nélkül telt az első karácsony és az első húsvét is.
Ugyan az utcájukban több kismama is lakik, de nem járnak össze és persze a kisbabás programok is kimaradtak nekik. Ráadásul mostanában egyre többet gondolkodik azon is, hogy vajon a járványnak milyen hatása lesz hosszú távon a babája fejlődésére.
„Hat hónapos, és eddig rajtam meg a férjemen kívül még nem látta, hogy bárki rámosolygott volna. Mindenki máson maszk van.”
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
