Sziklák tövében megbújó földi paradicsom
A másik hely, ahol strandoltunk, Positano egyik kis eldugott partja volt. A városka igazi kis meseváros, meredek, szűk utcákkal, színes házakkal, hangulatos vendéglőkkel, mesés kis főtérrel. Parkolni itt sem könnyű, ám a helyiek ügyesen megoldják a problémát: az út melletti házak udvaraiban, üres telkeken alakítottak ki parkolókat, persze nem ingyen. Nekünk sikerült viszonylag olcsón megúsznunk, 20 eurót fizettünk egy teljes napért. És a parkolót üzemeltető úr még azt is megsúgta nekünk, hogy ne a fő strandra (Marina Grande) menjünk, mert az hemzseg a turistáktól, hanem a jóval kisebb Fornillo Beachre. Bár az odavezető út nem volt egyszerű, több száz lépcsőn jutottunk csak le a szikla tövében megbúvó partra, de cserébe olyan látvány tárult a szemünk elé, amilyet eddig szinte csak utazási magazinokban láttunk. Természetesen itt is felkészültek a turisták fogadására, hiszen volt itt minden: étterem tucatnyi finomsággal, zuhanyzó, mosdó, vízibicikli- és csónakkölcsönzési lehetőség, napágyak, napernyők, ingyenes Wi-Fi. A napernyőért és két napágyért 20-25 eurót kell egyébként fizetni az Amalfi-part strandjain, de cserébe zuhanyozhatunk édes vízzel, és használhatjuk a vécét. Különben marad a szabad strand, amely teljesen nomád…
Szerző: Bauer Zsuzsa
