Ez történik, ha sírni hagyunk egy kisbabát

Ez történik, ha sírni hagyunk egy kisbabát

Címlap / Életmód / Család / Ez történik, ha sírni hagyunk egy kisbabát

Világviszonylatban nem gyakori az a gondolat, hogy a csecsemőket meg kell tanítani egyedül és segítség nélkül elaludni. A modern maja anyák például döbbenetet fejeztek ki, amikor meghallották, hogy az Egyesült Államokban a csecsemőket külön szobában altatják el. Észak-Amerikában, Ausztráliában és Európa egyes részein azonban sok család esküszik az alvástréning valamilyen formájára.

Világszerte sokan próbálták

A szülők különösen akkor hajlandóak kipróbálni, ha a megtört éjszakák az egész család jólétét kezdik befolyásolni – a baba rossz alvása például az anyai depresszióval és a rossz egészségi állapotával jár együtt. Az Egyesült Államokban 10 szülői tanácsadó könyvből több mint hat támogatja a „sírva hagyás” valamilyen formáját. A kérdőívekre Kanadában és Ausztráliában válaszoló szülők fele, Svájcban és Németországban pedig a megkérdezett szülők egyharmada nyilatkozott úgy, hogy kipróbálta (bár ezekben az országokban a felmérések nem feltétlenül reprezentálják a szülők egészét) a módszert. Világszerte egy egész iparág foglalkozik a szülők alvásának elősegítésével.

Kutatók azonban felhívják a figyelmet, hogy az alvástréning utáni eredmények általában a szülők beszámolóján alapszanak. Ha a baba megtanulja, hogy ébredéskor fölösleges sírnia, a szülő nem feltétlenül veszi észre, hogy a kicsi felébredt.

Vagyis az alvástréningtől a babák nem feltétlenül fognak „jobban” aludni, csak nem ébresztik fel a szüleiket.

Többet árthat, mint gondolnánk a kutatók szerint

A hat hónaposnál fiatalabb csecsemők alvástréning-stratégiái valószínűleg semmilyen esetben sem működnek – állapították meg a kutatók. „Az a hiedelem, hogy az alváshoz az élet első hat hónapjában végzett viselkedési beavatkozás javítja az anyák és a csecsemők kapcsolatát, figyelmen kívül hagyja az etetési problémákat, és torzítja az adatok értelmezését” – áll 20 évnyi releváns tanulmány egyik áttekintésében.

„Ezek a stratégiák nem csökkentik a csecsemők sírását, nem akadályozzák az alvási és viselkedési problémákat a későbbi gyermekkorban, és nem védenek meg a szülés utáni depressziótól.”

Ezenkívül a kutatók azt írták, hogy ezek a stratégiák váratlan eredményeket kockáztatnak. Ilyen a fokozott sírás, a szoptatás korai leállása, az anyai szorongás súlyosbodása. Ha a csecsemőnek éjjel-nappal külön szobában kell aludnia, megnövekszik a hirtelen csecsemőhalál kockázata is.

Soha senkinek nem szabadna ezt csinálnia egy három hónapos gyerekkel. Nincs tárgyi állandóságuk, nem tudják, hogy ha nem vagy a szobában, akkor nem tűntél el a bolygóról. Pszichológiailag káros nekik” – mondja a sírva hagyásról Wendy Hall, kanadai gyermekalvás-kutató.

Andrey Sayfutdinov/istockphoto.com

Mi a helyzet az idősebb babákkal?

Az idősebb babák reakciói eltérőek lehetnek. Egyesek gyorsan abbahagyják a sírást, vagy egyáltalán nem is sírnak. Mások számára ez órákig tartó sírást jelenthet, akár hányásig is (ez elég gyakori jelenség ahhoz, hogy beszédtéma legyen az alvástréning-fórumokon, és témába vágó könyvek is foglalkoznak vele). És bár az olyan módszereket, mint a kempingezés – amikor a szülők a szobában maradnak, de nem veszik fel, nem szoptatják vagy ölelgetik a babát – gyakran gyengédebbnek tartják, egyes babákat jobban felbosszanthatnak és összezavarhatnak, mint a keményebb stratégiák.

Akárhogy is, sok szülő úgy érzi, hogy az alvástréning szükséges átmenet rítusa – nemcsak azért, hogy maguk is jól aludjanak, hanem azért is, mert azt mondják nekik, hogy babáik jobban, tovább és mélyebben fognak aludni, és erre szükségük van a boldoguláshoz. Ez a mondat különösen gyakori az alvási coaching világában, egy szabályozatlan iparágban, ahol a konzultációs díjak akár több száz dollárt is elérhetnek. Hall azonban emlékeztet rá: a kutatások egyáltalán nem támasztják alá, hogy az alvástréning jót tenne bárkinek is.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást